Ragadozók elől menekülhetett Kisláb, amikor elérte a végzete
2017. december 7. 11:25 MTI
Kiállították Kisláb, az apró termetű szőrös „majomember” csontvázát szerdán Johannesburgban, a szakértők szerint ez az eddig ismert legteljesebb és az egyik legrégebbi Australopithecus csontváz.
Korábban
Az Australopithecus prometheus 3,67 millió éves, szinte teljes csontvázát a Witwatersrandi Egyetemen mutatták be. Az alig egy méter magas Kisláb annak idején egy húszméteres gödörbe zuhant, valószínűleg egy ragadozó elől menekült. Az évek során a maradványok természetes módon mumifikálódtak, több mint tízméternyi üledék és kőzet rakódott rájuk, mígnem 1997-ben felfedezték őket a Johannesburgtól 40 kilométerre északnyugatra lévő Sterkfontein barlangrendszerben.
A kutatóknak 20 évbe telt, mire kiásták, megtisztították, helyreállították és elemezték a csontokat. „Ez egy fontos eredmény a globális tudományos közösség és Dél-Afrika öröksége számára. Az olyan kiemelkedő felfedezések révén, mint amilyen Kisláb felfedezése is, betekintést nyerünk a múltba, ami segít jobban megérteni emberiségünket” - fogalmazott Adam Habib, az egyetem rektora a csontváz bemutatásakor.
Kisláb pontos korát viták övezik, a dél-afrikai szakértők szerint azonban 3,67 millió éves. Ez alapján Kisláb az Australopithecus nem valaha felfedezett egyik legrégebbi tagja, mivel 500 ezer évvel korábban élhetett, mint az Australopithecus nem másik fajába, az Australopithecus afarensis fajba tartozó Lucy, amelynek maradványait 1974-ben találták meg az etiópiai Nagy-hasadékvölgyben. A lelet korát nagyjából hárommillió évesre becsülik, de ebben az esetben is nagy a bizonytalanság.
A két fajban majomszerű és emberi jellegzetességek keverednek, de eltérő vonásokkal rendelkeztek. Lucy és Kisláb is nőstények voltak. Ron Clark és Kathy Kuman, a Witwatersrand Egyetem paleoantropológusai szerint Kisláb fajának képviselői sokkal nagyobbak és magasabbak voltak Lucyénál, gorillaszerű arccal, mászáshoz használható nagyon erős, az emberéhez hasonló arányú kezekkel bírtak.
Lucy fajának, az Australopithecus afarensisnek a tagjai kortársai voltak Kislábnak, noha maga Lucy nála 500 ezer évvel később élt. „Az a tény, hogy legalább két Australopithecus faj élt egy időben Afrika két különböző részén 3,67 millió évvel ezelőtt, felveti a kérdést, hogy vajon hány más faj lehetett még, amelyeket eddig nem fedeztünk fel” - mutatott rá Clark és Kuman.
A most élő emberi faj, a Homo sapiens durván 200 ezer éve jelent meg, az emberi nem (Homo) korai tagjainak megjelenése több mint kétmillió évvel ezelőttre tehető. Az emberi nemet az emberi családfán más fajok előzték meg, köztük az Australopithecus nem különböző képviselői.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Római Birodalom
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Hatalmi kérdéssé váltak a gladiátorjátékok a Római Birodalomban
- Évszázadok nyomában – Olaszország történelmi látnivalói
- Árulók árnyékában: Julius Caesar valódi merénylői
- A tökéletes naptár nyomában: a szökőnap története
- De pontosan mit is adtak nekünk a rómaiak?
- Az ágyi poloska is a rómaiakkal érkezhetett Britanniába
- Caracalla diadalívét találhatták meg egy szerbiai szénbányában
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben tegnap
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn tegnap
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában tegnap
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával tegnap
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst 2024.05.03.
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 2024.05.03.
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 2024.05.03.
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 2024.05.03.