Ragadozók elől menekülhetett Kisláb, amikor elérte a végzete

Az Australopithecus prometheus 3,67 millió éves, szinte teljes csontvázát a Witwatersrandi Egyetemen mutatták be. Az alig egy méter magas Kisláb annak idején egy húszméteres gödörbe zuhant, valószínűleg egy ragadozó elől menekült. Az évek során a maradványok természetes módon mumifikálódtak, több mint tízméternyi üledék és kőzet rakódott rájuk, mígnem 1997-ben felfedezték őket a Johannesburgtól 40 kilométerre északnyugatra lévő Sterkfontein barlangrendszerben.

A kutatóknak 20 évbe telt, mire kiásták, megtisztították, helyreállították és elemezték a csontokat. „Ez egy fontos eredmény a globális tudományos közösség és Dél-Afrika öröksége számára. Az olyan kiemelkedő felfedezések révén, mint amilyen Kisláb felfedezése is, betekintést nyerünk a múltba, ami segít jobban megérteni emberiségünket” - fogalmazott Adam Habib, az egyetem rektora a csontváz bemutatásakor.

Kisláb pontos korát viták övezik, a dél-afrikai szakértők szerint azonban 3,67 millió éves. Ez alapján Kisláb az Australopithecus nem valaha felfedezett egyik legrégebbi tagja, mivel 500 ezer évvel korábban élhetett, mint az Australopithecus nem másik fajába, az Australopithecus afarensis fajba tartozó Lucy, amelynek maradványait 1974-ben találták meg az etiópiai Nagy-hasadékvölgyben. A lelet korát nagyjából hárommillió évesre becsülik, de ebben az esetben is nagy a bizonytalanság.

A két fajban majomszerű és emberi jellegzetességek keverednek, de eltérő vonásokkal rendelkeztek. Lucy és Kisláb is nőstények voltak. Ron Clark és Kathy Kuman, a Witwatersrand Egyetem paleoantropológusai szerint Kisláb fajának képviselői sokkal nagyobbak és magasabbak voltak Lucyénál, gorillaszerű arccal, mászáshoz használható nagyon erős, az emberéhez hasonló arányú kezekkel bírtak.

Lucy fajának, az Australopithecus afarensisnek a tagjai kortársai voltak Kislábnak, noha maga Lucy nála 500 ezer évvel később élt. „Az a tény, hogy legalább két Australopithecus faj élt egy időben Afrika két különböző részén 3,67 millió évvel ezelőtt, felveti a kérdést, hogy vajon hány más faj lehetett még, amelyeket eddig nem fedeztünk fel” - mutatott rá Clark és Kuman.

A most élő emberi faj, a Homo sapiens durván 200 ezer éve jelent meg, az emberi nem (Homo) korai tagjainak megjelenése több mint kétmillió évvel ezelőttre tehető. Az emberi nemet az emberi családfán más fajok előzték meg, köztük az Australopithecus nem különböző képviselői.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére