A lepra gyógymódját kereső ápolónő botrányok övezte útja a szibériai ismeretlenbe

Út az ismeretlenbe

Kate Marsden 1859-ben született Londonban egy közjegyző lányaként. 16 éves korától fogva ápolóként dolgozott előbb a londoni kórházban, majd később csatlakozott a korszakban megalakult Vöröskereszt mozgalomhoz. Az 1877-78-as orosz-török háború idején Bulgáriába utazott, hogy a sebesült orosz katonákat ápolja, amit Marija Fjodorovna cárné egy kitüntetéssel hálált meg. Ekkor a bolgár harcmezőkön találkozott első alkalommal leprában szenvedő betegekkel, ami meghatározó élménynek bizonyult későbbi életére nézve.

Marsden ugyanis valóságos keresztes hadjáratot indított a szörnyű betegség ellen. Az 1880-as években kérvényt nyújtott be, hogy ellátogathasson a Hawaii-szigeteki Molokaira, ahol egy leprások számára kialakított telep működött. Megszállottan kereste a kapcsolatot a zseniális francia orvossal, Louis Pasteurrel, akiről azt feltételezte, hogy kifejlesztett egy, a leprát gyógyító vakcinát. Aztán egy alkalommal, amikor Isztanbulban járt, egy rejtélyes gyógynövényről kapott hírt, amely a szóbeszéd szerint valóban megoldást kínálhat a leprától szenvedők számára.

Az egyetlen probléma csak az volt, hogy a kérdéses növény egyedül a „világ végén”, Szibéria legtávolabbi, jeges vidékein nőtt a beszámolók szerint. Marsdent azonban nem tántorította el sem a távolság, sem a járhatatlan utak – a transszibériai vasútvonal építését éppen Marsden útja után egy évvel kezdték meg –, és nem ijesztették el a tajga embertelen időjárási viszonyai sem. Ahogy később írt: „ha az Északi-sarkra kellett volna mennem, azt is megpróbáltam volna.” 1891 februárjában egy oroszul beszélő barátja, Ada Field társaságában nekivágott élete legnagyobb kalandjának, hogy elhozza Európába a lepra gyógymódját.

A páros vonattal indult el Moszkvából, majd később szánon folytatta az útját egészen Omszkig, amely település már Szibériában, annak délnyugati részén fekszik. Mivel útitársa itt megbetegedett, Marsden egyedül folytatta útját. Egy lovaskocsival érte el a Léna folyót, ahol egy bárkára szállt, amely egészen Jakutszkig szállította őt. Innen lóháton indult tovább útjának célja felé, a nagyjából 500 km-re fekvő Sosnovka település felé. Útja során megtapasztalta a szibériai tajga minden csodáját és veszélyét. Átkelt mocsarakon, vásárolt fagyasztott tejet, óvatosan kikerülte az útjába eső medvéket és meghallgatta a helyiek történeteit arról, hogy az erdőkben százával kidőlt fák rejtélye mögött a boszorkányok mesterkedései állnak. Útját a cári udvar jelentős anyagi támogatásban részesítette, miközben rendszeresen ételt osztott a szibériai fogolytáborok lakói között.

Végül megérkezett Sosnovkába, amely település körül a leprások elszigetelt kis közösségekben éltek. Az itt tapasztalt borzalmak minden korábbi élményét felülmúlták. A leprásokat apró, túlzsúfolt kunyhókba kényszerítették és még a legalapvetőbb ruházattal és élelmiszerrel sem látták el őket. Marsden naplójában beszámolt egy 14 éves kisfiúról, aki esténként visszalopakodott a városba, hogy édesanyjával lehessen és egy, már a lepratelepen született kislányról, aki bár nem volt fertőzött, nem engedték, hogy elhagyja a karantént.

1. Út az ismeretlenbe
2. Dicsőséges hazatérés és keserű bukás

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
• Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
• Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
• Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban