Máig kísérti az ózdiakat az 1956-os „véres hétfő”

Gyáni Gábor történész, akadémikus a könyvbemutatón kiemelte: a kötet úttörő jellegű, hiszen a munkásság évtizedek óta nem népszerű kutatási téma, az elmúlt fél évszázadban alig írtak róla. A kötet írásai 1956 sokféleségét érzékeltetik - tette hozzá. Kiss András csepeli autógyárról szóló tanulmánya bemutatja, hogy ott 1956-ban "alig történt valami", ennek megfelelően a megtorlás sem volt jelentős, és a gyár, illetve munkásainak sorsa felívelt a forradalom utáni időszakban. Ugyanakkor Nagy Péter ózdi 56-ról szóló írása szerint a kohógyárban "kemény dolgok történtek". Október 29-én, az ottani "véres hétfőn" több gyilkosság, lincselés történt, majd a megtorlások is rettenetesek voltak: 43 embert elítéltek, több mint százat elbocsátottak, és az ott történtek emlékezete máig megosztja a helyi közösséget - ismertette Gyáni Gábor.

Bódy Zsombornak az Ikarus buszgyárról szóló tanulmánya pedig azt mutatja be, hogy az ottani munkástanács a gyár irányítóinak és szakmunkásainak szövetségéből jött létre, és amikor a megtorlás során elküldték őket, ezt a gyár munkakultúrája is súlyosan megsínylette, az Ikarus hosszú időre megfeneklett - tette hozzá az akadémikus.

Somlai Katalin tanulmánya azt mutatja be, hogy mikor az 1968-as gazdasági reform előkészítése során felvetődött a munkástanácsok visszaállításának gondolata, azt együtt akadályozták meg az amúgy felvilágosultnak tekinthető, ebben a kérdésben a gazdasági hatékonyságra hivatkozó reform-közgazdászok és a munkásság 1956-os önigazgatási törekvéseitől még mindig rettegő keményvonalas pártvezetők.

Gyáni Gábor ismertetése szerint Szegő Iván Miklósnak a munkástanácsok és 1989 összefüggéseiről szóló írása azt mutatja be, hogy a munkástanácsok a rendszerváltás idején a szakszervezetekkel szemben nem tudták kivívni önállóságukat, és a pártok hamar elnyelték őket. Arra a tanulmányban felvetett kérdésre, hogy ki nyert 1989 után, az akadémikus kifejtette: a rendszerváltás után tíz-tizenöt évvel végzett kutatások szerint volt folyamatosság a szocialista nagyvállalatok és a gazdaság rendszerváltás utáni új szereplőinek vezetése között, ám idővel a globalizáció őket is elsodorta.

Az 1956-os Intézet és az Országos Széchényi Könyvtár közös gondozásában megjelent évkönyv a tavaly ősszel az egri Eszterházy Károly Egyetemen tartott háromnapos konferencia több mint 250 előadásából válogatott. Rainer M. János történész, az 1956-os Intézet vezetője a könyvbemutatón megköszönte a Schmidt Mária által irányított 1956-os Emlékbizottságnak a kiadványhoz nyújtott nagyvonalú támogatását. Az 1956-os Intézetben tartott rendezvényen bemutatták Kende Péter Kalligram Kiadónál megjelent 1956 és ami utána következik című kötetét, amely az idős politikai esszéíró magyar forradalommal kapcsolatos írásait gyűjti egybe csaknem négyszáz oldalon.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"