Avar vezér kardjától a leggazdagabb tatárjároskori leletegyüttesig - feltárul a kincses Kecskemét

2017. március 23. 12:04 MTI

Kincses Kecskemét címmel egyedülálló, az elmúlt tíz évben feltárt régészeti és történeti műtárgyakból válogatott kiállítás nyílik pénteken a Cifrapalotában - tájékoztatott a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója.

Korábban

Kísértetiesen élethű arcrekonstrukció készült egy 13. századi angolról
Mégsem genny csordul ki Szent Rókus combjából az oltárképen, hanem egy féreg mászik elő
A keresztények kétségbeesett meneküléséről mesél az aranykincset rejtő 700 éves hajóroncs

Rosta Szabolcs elmondta: a tárlaton bemutatott tárgyak többségét a nagyközönség most láthatja először. A kiállítás jelentős időszakot ölel fel: a Krisztus előtti 6. évezredtől az 1940-50-es évek helytörténeti jellegű gyűjtéséig számos történelmi korszakot átível - tette hozzá. A több százezer darabos gyűjteményből válogatott kiállítás legrégebbi tárgyegyüttese a csiszolt kőkorszakból származik, a Krisztus előtti 5400-as évekből. Az újkőkori Vinca kultúra különleges leleteit a Vám- és Pénzügyőrség kobozta el műkincsrablóktól a tompai határátkelőnél. A kincsek ugyan nem Kecskemét és Bács-Kiskun megye földjéből származnak, de a helyi múzeum gyűjteményi állományát gyarapítják.

Kiemelt része a tárlatnak az egyik legjelentősebb középső bronzkori aranytárgyegyüttes, amelyet 2016 elején tártak fel Kiskőrös környékén: ennek keretében 161 bronzkori fémtárgy került elő, 11 aranytárgy csaknem 170 gramm tömegben és egy 76 tételből álló ékszerdepó. Bemutatják továbbá egy avar vezér 2015 novemberében, Szalkszentmártonban feltárt sírjából származó, ezüstveretekkel díszített kardját, valamint a társadalmi rangját jelölő díszes, arany- és ezüst övvereteit.

A kiállítás egyik ékköve az a 1185 körüli időkből származó Szent Péter-ereklyetartó, amely a bugaci monostor feltárásakor került elő, és európai szinten is kiemelkedő. Remekműveknek számítanak a 12-13. századi németországi és franciaországi zománctárgyak is. Helyet kaptak a tárlaton azok a kiskunmajsai és szanki leletek is, amelyek az Árpád-kori mongol horda dúlásának nyomait hordozzák. Ezek egyben a ma ismert leggazdagabb, tatárjáráshoz köthető leletegyüttesek.

Kecskemét szempontjából két kiemelkedő jelentőségű helytörténeti emléket is megismerhet a közönség. Az elmúlt hónapokban Kecskemét-szerte olyan kutakat tártak fel a szakemberek, amelyeket a 15. századból származó, használaton kívüli fahordókból építettek. Érdekesség, hogy a kutak egyike egy, a kecskeméti kádár céh 18. századból származó korsóját is rejtette, amit szintén megnézhetnek az érdeklők a Kincses Kecskemét című kiállításon. Látható lesz Mikszáth Kálmán A beszélő köntösének hét évtizedig eltűntnek hitt legendás tárgya is: a pecsételőt a megnyitó keretében ajándékozza tulajdonosa a múzeumnak.

A tárlatban látható lesz továbbá az a vérzománc díszes, kelta bronzöv is, amit az elmúlt napokban tártak fel lelkes múzeumpártolók. Az elmúlt öt év során ugyanis megyeszerte számos ásatást, leletmentést és lelőhely-felderítést sikerült civil részvétellel vagy települési önkormányzatok segítségével megvalósítani. A múzeumbarátok tevékenységét emellett az általuk beszolgáltatott mintegy 8 ezer régészeti lelet is jól példázza, melyből a legszebb példányok láthatók.

A tárlatban egy látványraktár is helyet kapott. Az érintőképernyőkön háromdimenziós modelleken keresztül követhetik nyomon az érdeklődők egyebek mellett egy-egy műtárgy restaurálását. A kronológia könnyebb követhetősége érdekében a padlón futó idősík a legfőbb történelmi eseményeket vonultatja fel. A falakon elhelyezett tárgyi emlékek mellett pedig a kor jellemzőit összefoglaló rövid leírások is olvashatók. A tárlat ezeken túl számos hely- és fotótörténeti érdekességet is felvonultat.