75 éve a csúrogi mészárlással kezdődtek a délvidéki „hideg napok”

2017. január 5. 13:08 MTI

A hetvenöt évvel ezelőtti csúrogi magyar razzia áldozataira emlékeztek szerdán a településen, ahol a történészek szerint 900-1300 ártatlan szerb és zsidó esett áldozatául a mészárlásnak. A magyar razzia 1942. január 4-én kezdődött Csúrogon.

Korábban

A szabadkai Pannon RTV helyszíni beszámolója szerint az egykori vesztőhelyen, a múzeummá alakított Topalov-raktárban gyászmisével kezdődött a megemlékezés. Pásztor István, a vajdasági tartományi képviselőház elnöke beszédében kiemelte, hogy napjaink egyik legfontosabb feladata megőrizni a csúrogi áldozatok emlékét, de azokról is meg kell emlékezni, akik életük kockáztatásával mentették meg szomszédaikat, ismerőseiket. Ehhez kapcsolódóan Jasmina Jurisin, a Razzia 1942 Emlékbizottság titkára elmondta, hogy a múzeum bővítését tervezik, és éppen azoknak kívánnak emléket állítani, akik társaikat mentették.

Igor Mirovic, a vajdasági tartományi kormány elnöke emlékeztetett arra, hogy az 1942-es események idején Vajdaság-szerte mintegy négyezer szerb, zsidó, roma és más nemzetiségű civil vált a magyar razzia áldozatává. "Ma mindannyian együtt vagyunk itt, függetlenül attól, hogy a második világháború szörnyű vérzivatarában melyik oldalon harcoltak az őseink. Azzal a világos tudattal állunk itt, hogy őszinte megbékélés és tartós béke az emberek és nemzetek között nem lehetséges akkor, ha csak a mások bűneit tartjuk számon és ítéljük el, de a sajátunkat elhallgatjuk" - hangsúlyozta Igor Mirovic.

A magyar razzia 1942. január 4-én kezdődött Csúrogon, majdnem egy hónap alatt Vajdaság-szerte több ezer áldozata volt. Az úgynevezett hideg napok egyik kicsúcsosodása az újvidéki mészárlás volt, amikor - a szerb történészek szerint - három nap alatt összesen 1800 szerbet, zsidót és romát gyilkoltak meg a magyar csendőrök. Az 1942-es "hideg napok" után két és fél évvel, az 1944. október 17-től 1945. február 1-ig tartó jugoszláv katonai közigazgatás idején Tito partizánjainak megtorló akcióiban becslések szerint legalább 20 ezer délvidéki magyar halt meg.

A csúrogi mészárlás fő felelőseit a háború után kiadták a Josip Broz Tito vezette Jugoszláviának, ahol háborús bűnösökként kivégezték őket. Csúrogon 2013 júniusában közösen hajtott fejet az áldozatok emléke előtt Áder János magyar és Tomislav Nikolic szerb elnök. A szerb áldozatok emlékének szentelt múzeumot a Topalov-raktárban a magyar kormány támogatásával alakították ki, a Tito partizánjai 1944-es megtorlásának áldozatául esett magyarok emlékművének felépítését pedig a szerb kormány támogatta.