75 éve a csúrogi mészárlással kezdődtek a délvidéki „hideg napok”
2017. január 5. 13:08 MTI
A hetvenöt évvel ezelőtti csúrogi magyar razzia áldozataira emlékeztek szerdán a településen, ahol a történészek szerint 900-1300 ártatlan szerb és zsidó esett áldozatául a mészárlásnak. A magyar razzia 1942. január 4-én kezdődött Csúrogon.
Korábban
A szabadkai Pannon RTV helyszíni beszámolója szerint az egykori vesztőhelyen, a múzeummá alakított Topalov-raktárban gyászmisével kezdődött a megemlékezés. Pásztor István, a vajdasági tartományi képviselőház elnöke beszédében kiemelte, hogy napjaink egyik legfontosabb feladata megőrizni a csúrogi áldozatok emlékét, de azokról is meg kell emlékezni, akik életük kockáztatásával mentették meg szomszédaikat, ismerőseiket. Ehhez kapcsolódóan Jasmina Jurisin, a Razzia 1942 Emlékbizottság titkára elmondta, hogy a múzeum bővítését tervezik, és éppen azoknak kívánnak emléket állítani, akik társaikat mentették.
Igor Mirovic, a vajdasági tartományi kormány elnöke emlékeztetett arra, hogy az 1942-es események idején Vajdaság-szerte mintegy négyezer szerb, zsidó, roma és más nemzetiségű civil vált a magyar razzia áldozatává. "Ma mindannyian együtt vagyunk itt, függetlenül attól, hogy a második világháború szörnyű vérzivatarában melyik oldalon harcoltak az őseink. Azzal a világos tudattal állunk itt, hogy őszinte megbékélés és tartós béke az emberek és nemzetek között nem lehetséges akkor, ha csak a mások bűneit tartjuk számon és ítéljük el, de a sajátunkat elhallgatjuk" - hangsúlyozta Igor Mirovic.
A magyar razzia 1942. január 4-én kezdődött Csúrogon, majdnem egy hónap alatt Vajdaság-szerte több ezer áldozata volt. Az úgynevezett hideg napok egyik kicsúcsosodása az újvidéki mészárlás volt, amikor - a szerb történészek szerint - három nap alatt összesen 1800 szerbet, zsidót és romát gyilkoltak meg a magyar csendőrök. Az 1942-es "hideg napok" után két és fél évvel, az 1944. október 17-től 1945. február 1-ig tartó jugoszláv katonai közigazgatás idején Tito partizánjainak megtorló akcióiban becslések szerint legalább 20 ezer délvidéki magyar halt meg.
A csúrogi mészárlás fő felelőseit a háború után kiadták a Josip Broz Tito vezette Jugoszláviának, ahol háborús bűnösökként kivégezték őket. Csúrogon 2013 júniusában közösen hajtott fejet az áldozatok emléke előtt Áder János magyar és Tomislav Nikolic szerb elnök. A szerb áldozatok emlékének szentelt múzeumot a Topalov-raktárban a magyar kormány támogatásával alakították ki, a Tito partizánjai 1944-es megtorlásának áldozatául esett magyarok emlékművének felépítését pedig a szerb kormány támogatta.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2015
- Amikor egy tulipánhagymáért luxuslakást lehetett venni
- Így lett Kassa csehszlovák város
- Tíz nagy győzelem a halál fölött
- A modern remetekirályság
- Így tanították Horthyt a 2. világháború után
- A kerti szajha
- Kolozsvár román megszállása
- Az újra megtalált munkásnő
- Trianon előtt - határon túl: megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.