Amikor egy feláldozott madár mája miatt egymagad rontasz az ellenségnek
2016. október 4. 11:37 Hegyi W. György
Hatalmas csata helyszíne volt i. e. 340-ben a Vezúv közeli Veseris: a kor és Itália viszonyaihoz képest óriási seregek csaptak össze: a rómaiak légiói a latinokkal és azok szövetségeseivel. A rómaiak balszárnya egyszer csak megingott, a hastatusok (hadrendjük) első sora hátrálni kezdett. Ebben a válságos pillanatban a balszárny vezére, Decius Mus consul elhagyta addigi helyét, és önmaga védelmével nem törődve egymaga vágtatott az ellenség sűrűjébe, ahol hamarosan elesett a rázuhogó dárdáktól. A hadvezér számunkra – az ókori forrásokra több ezer év távolából tekintő külső szemlélő számára – meglepő viselkedése nem marad hatástalan: az ellenfél megzavarodik, és futásnak ered, a rómaiak pedig újult erőre kapnak, és végül elsöprő győzelmet aratnak. Nem kérdés, Decius Mus hősiesen viselkedett: életét áldozta egy általa és közössége által fontosnak tartott célért. De hogyan „működött”, és miért vezetethetett sikerre ez a hősiesség, a consul fentiekben csak vázlatosan leírt tette?
Korábban
Decius önfeláldozásának előzményeiről és körülményeiről Livius – Augustus korának történetírója – rendkívül részletesen számol be. Leírásából, illetve több más forrásból kiderül, hogy egy vallásos szertartásról, egy pontosan kidolgozott rituáléról, az úgynevezett devotióról van szó. A csata előtt feláldozott állat jósok által megvizsgált belsőségei a római sereg számára kedvező jeleket mutattak, ugyanakkor a májnak a hadvezérre vonatkozó részén (a májcsúcson) volt egy bevágás, és ez rendkívül kedvezőtlen előjel volt Decius számára. Ha a jóslat egyik eleme teljesül, vagyis a consul serege győz, a másiknak is, a consul halálának is teljesülnie kell. Így tehát, amikor az első sor hátrálni kezd, a római vezér nem habozik, hanem harsány hangon szólítja a jelenlévő pontifexet, és egy bonyolult rituáléval felajánlja a rómaiakért önmagát és az ellenség csapatait az alvilági isteneknek.
A folytatást már ismerjük és több elemét máris jobban értjük is. Míg egy hasonló hadi szituációban a vezér halála – legyen az bármennyire hősies is – kifejezetten demoralizálóan hatna a csapatára, itt különös értelmet nyer. A rituálét ismerő és értő katonák biztosan tudták, hogy az istenek velük vannak, mert vezérük egy visszautasíthatatlan ajánlatot tett a számukra. Az ellenfelet pedig az önmaga védelmével nem törődő, közéjük rontó consul nyilvánvalóan demoralizálta. Livius szerint, amerre elvágtatott, úgy reszkettek a latinok, mintha egy gonosz égitest hatása alá kerültek volna. A hősi tett azáltal vált még hatásosabbá, hogy az ellenfelek latinok voltak, tehát minden bizonnyal ismerték a szóban forgó szertartást, pontosan tudták értelmezni Decius viselkedését.
Kötelező hősiesség
A consul által elmondott imának van egy figyelemre méltó, a rómaiak vallásosságára rendkívül jellemző részlete, „trükkje”: a hadvezér nemcsak önmagát, hanem az ellenfél csapatait is felajánlja az alvilági isteneknek. A római istenek pedig végtelenül korrektek, a megfelelő szavakkal, a megfelelő szertartás során megkötött egyesség rájuk eső részét bizonyosan megtartják. Decius mágikusan hozzákapcsolta magát az ellenfél légióihoz, tehát ha az ő halálát elfogadták az istenek, akkor az ellenfél esetében sem habozhatnak. Egy későbbi magyar hasonlattal élve: Decius Mus Dugovics Tituszként magával rántotta a latinok seregét az alvilágba.
Hegyi W. György teljes cikkét keresse a Múlt-kor őszi számában
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2022
- Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
- A mozsgói Biedermann-kastély
- Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
- A rivaldafényt kerülő Apró Antal
- A holokauszt soproni mártírjai
- Hét híres királygyilkosság
- Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
- A Duna egykori halcsodái
- Szomorú szerelem a szabadságharc idején
- Amikor a múltunk szuvenírré válik: a régészet feketepiaca 09:31
- Nő a trónon: Tauszert és Egyiptom utolsó próbálkozása az egységre 08:13
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban tegnap
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” tegnap
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon tegnap
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt tegnap
