Szentté avatják Gellért püspököt

2004. május 21. 12:25

Csanádon szentté avatják az 1046-ban vértanúhalált halt Gellért püspököt. A középkori szentkultusz az ókeresztény mártírok tiszteletéből fejlődött ki. Az életszentség hírében álló személyek körül haláluk után kialakuló spontán tiszteletet eleinte a helyi püspök elismerése tette hivatalossá. A 12. század végére azután a pápaság kizárólagos jogkörre tett szert a szentté avatások ügyében. Ennek megfelelően az első magyar szentek felavatásai (1083) még I. László király kezdeményezésére, a magyar egyház által lefolytatott eljárások voltak 1083-ban néhány hónap alatt öt új szentet avattak fel: András (Zoerard) és Benedek remetéket, a vértanú Gellért püspököt, az első királyt, Istvánt és annak fiát, Imrét. Az ünnepségek egyszerre szolgáltak vallásos és a politikai presztízst erősítő célokat. Ezentúl mind az ország, mind az uralkodócsalád saját szenteket mondhatott magáénak. A szentté avatások megkönnyítették Magyarország beilleszkedését Európába, és (önállóságunk megőrzése érdekében) megerősítették kapcsolatunkat a pápával.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2016

• A kenderesi Horthy-kastély
• A görögök olimpiái
• A magyar mennyei tizenegy
• A „focialista forradalom” kulisszái
• Sörgyári wellness
• Darabolós rémdráma 1958-ból
• Szigetvár ostromának török krónikásai
• Zrínyi: Közép-Európa közös hőse
• Így fest egy véres grófnő