10 tény a rózsák háborújáról
2016. február 4. 17:35
Bár a harmincéves eseménysorozatot rózsák háborújának nevezték el, ez a megnevezés valójában helytelen, mivel a Yorkoknak csak az egyik jelképe volt a fehér rózsa, a Lancasterek jelvényébe pedig csak az 1480-as években került bele a vörös rózsa.
Korábban
1. 1455. május 22-én az első St Albans-i csatával kezdődött, és harminc évvel később, az 1485. augusztus 22-i bosworth-i csatával zárult le az a Yorkok és a Lancesterek, valamint szövetségeseik közötti, trónfosztásokkal, száműzetésekkel és árulásokkal átszőtt eseménysorozat, amelyet ma rózsák háborújaként ismerünk. A konfliktussorozatból végül a Lancesterek kerültek ki győztesen. A Tudor-dinasztiát megalapító VII. Henrik a York-párti IV. Edward lányát vette feleségül, ezzel egyesítette a két dinasztiát.
2. A rózsák háborúja tulajdonképpen a Plantagenet-ház két oldalágának hatalmi harca volt, ugyanis a Yorkok és a Lancesterek is az 1327-től 1377-ig Anglia trónján ülő III. Edward fiaitól eredeztették családjukat, így mindkét fél jogosan tartott igényt a trónra.
3. A kortársak csak a III. Richárd uralkodásának időszakát (1483-85) nevezték a rózsák háborújának, és csupán a 17. századtól terjesztették ki ezt elnevezést az ismert harmincéves periódusra.
4. Bár a három évtizeden át tartó konfliktussorozat bővelkedett eseményekben, háborúskodással ezalatt legfeljebb 15 hónapot töltöttek a felek.
5. Bár a harmincéves eseménysorozatot rózsák háborújának nevezték el, ez a megnevezés valójában helytelen, mivel a Yorkoknak csak az egyik jelképe volt a fehér rózsa, a Lancasterek jelvényébe pedig csak az 1480-as években került bele a vörös rózsa.
6. Minden idők legvéresebb angliai ütközetében, az 1461. március 29-én virágvasárnapon vívott, a Yorkok győzelmével végződő towtoni csatában 20-30 ezer ember, a korabeli Anglia lakosságának közel egy százaléka vesztette életét.
7. Az 1461-es towtoni ütközet arról is nevezetes, hogy a régészeti leletek tanúsága szerint ez volt a történelem első olyan csatája, amelyben kézi lőfegyvert is használtak.
8. 1461-ben a fogságba vetett VI. Henrik helyett a háború kirobbantásában kulcsszerepet játszó Yorki Richárd fia került a trónra IV. Edward néven, de a detronizált uralkodó a második St. Albans-i csatában aratott Lancaster-győzelemnek köszönhetően még abban az évben kiszabadult. A néhány évvel korábban egy idegösszeomlás következtében 18 hónapra beszéd- és mozgásképtelenné váló, de később meggyógyuló VI. Henrik állapota fogsága alatt visszaesett, és a beszámolók szerint végigdudorászta a szabadulását biztosító ütközetet.
9. A Trónok harca egyik legfontosabb karakterét részben a rózsák háborúja két női kulcsszereplőjéről, VI. Henrik hitveséről, a szenvedélyes, büszke és olykor könyörtelen Anjou Margitról, valamint IV. Edward feleségéről, Woodville Erzsébetről mintázták, aki férje halála után mindent megtett azért, hogy megszerezze és megtartsa a trónt fiának, a rejtélyes módon eltűnt V. Edwardnak.
10. Bár az 1483-tól 1485-ig uralkodó III. Richárdnak súlyos oldalirányú gerincferdülése (szkoliózisa) volt, mégsem alakult ki nála gerinckúp, annak ellenére, hogy a Tudorok legzseniálisabb propagandistája, William Shakespeare így ábrázolta a királyt. A kutatók emellett azt is megállapították, hogy Richárd gyerekként szőke és kék szemű volt. A Shakespeare-művekben valóságos vérengző szörnyként ábrázolt III. Richárd az utolsó olyan angol uralkodó, aki ütközetben (a bosworthi csatában) veszítette életét.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
pápaság
- Pápasága ideje alatt csaknem az egész bolygót beutazta II. János Pál
- Csupán 33 napig uralkodott a I. János Pál, a „mosolygós pápa”
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen
- Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet
- A macskák vallásos imádata is szerepelt a templomosok ellen felhozott vádak között
- Nagy tekintélyű professzor távozása után kezdett el hanyatlani az első magyar egyetem
- Mintafeleség lehetett a mérgezésekkel megvádolt Lucrezia Borgia
- Élhetőbb várossá alakította Rómát IV. Sixtus, a reneszánsz pápa
- A magyar győzelem hírére zúgnak délben a harangok
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap