Alarik vizigót király sírja és Róma elveszett kincsei után kutatnak

Mario Occhialuto, a calabriai Cosenza polgármestere és az azonos nevű megye elnöke bejelentette, hogy finanszírozást találtak Alarik sírja keresésére. Hozzátette, meggyőződése, hogy a vizigótok királyát a Cosenza közelében levő Busento folyó medrében temették el. A folyó átkutatása egyelőre nem kezdődött el.

Az ókori történetírók beszámolói szerint Alarik 410 augusztusában három napon át fosztogatta barbár csapataival Róma városát. A vizigótok kifosztották a templomokat és a római császárok sírjait is: a feljegyzések szerint több tucat lovaskocsinyi aranyat, ezüstöt és más kincseket raboltak el, köztük azt a héber hétágú gyertyatartót (menóra), amelyet még Titus császár vitt el Rómába a jeruzsálemi templom 70-ben történt kifosztásakor. Későbbi számítások szerint 25 tonna aranyról és ennél is több ezüstről lehetett szó.

A vizigótok támadása Róma és a Nyugat-római Birodalom hanyatlásához vezetett. Alarik az itáliai fővárosból déli irányba vezette csapatait, és Cosenza városánál hirtelen halállal, negyvenéves korában elhunyt. A legenda szerint a városhoz közeli Busento folyó medrében temették el lovaival és az általa Rómában szerzett kincsekkel: ehhez a folyó vizét elterelték, a sírhelyet pedig rabszolgák ásták, akiket ezután a helyszínen legyilkoltak, hogy ne árulják el Alarik nyughelyét. Temetése Attila hun királyét idézi, akit a hagyomány szerint 453-ban hasonlóképpen temettek el a Tisza medrében.

Alarik kincsekkel teli sírja után régóta kutatnak, mindeddig eredménytelenül. Cosenza egyik korábbi polgármestere 1747-ben költséges ásatásokat indított ezer emberrel. Amatőr régészek 2001-ben a Busento közelében két barlangot fedeztek fel vizigót oltárral.

Más történeti források szerint azonban a vizigótok által Rómában szerzett kincseket nem temették el Alarikkal. Az aranyat és ezüstöt Alarik sógora és utóda, Ataulf tartotta meg, és ezt adta nászajándékként feleségének, a Rómából elhurcolt Galla Placidia császárnőnek, aki túszból a vizigótok királynője lett. Galla Placidiát később a mozaikjairól híres Ravennában temették el.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nőtörténet

• Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya
• Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő
• A Selyemút „Vörös Hercegnője”
• Átírja a múltat a nemek szerinti régészet?
• Első magyar női pilótaként emelkedett az égbe Steinschneider Lilly
• Véres Mária „sosem volt” örököse
• A nők választójogáért indított 1866-os petíció története
• Az özvegy feltaláló, akinek a mosogatógépet köszönhetjük
• Családfőként és politikusként is helytállt Szilágyi Erzsébet