Hősi halottak őrizték a fáraók hadseregének központját
2015. május 5. 17:44
A Szuezi-csatorna keleti partján lévő Tell el-Habua városa melletti ásatások alkalmával a kutatók egy ősi kapura bukkantak. A vizsgálatok során kiderült, hogy a felfedezés egykoron az Egyiptomi Újbirodalom idején a hadsereg központjának számító Tharu erőd keleti bejárata volt, amely mellett egy katonai temetőt is feltártak, jelentette be az egyiptomi régiségügyi miniszter.
Korábban
Mamdouh El-Damaty szerint a három, körülbelül egy méter széles és három méter hosszú mészkőtömbből kifaragott hatalmas kapun II. Ramszesz fáraó neve olvasható. Az erőd egykoron egyike volt azon erődítményeknek, amelyek az ókori királyságot a keleti irányból érkező támadások kivédésére szolgáló Hórusz katonai út mentén sorakoztak.
A kapu mellett a régészek felfedeztek egy téglából készült raktárt, valamint egy, a 26. dinasztia korából származó temetőt, amelyeknek „lakói” a sérüléseikből következően csatákban hunytak el.
A 350 kilométer hosszú, a Földközi-tengerrel párhuzamos erődrendszer Tharu váránál kezdődött és egészen a Sínai-félsziget északi részén lévő Rafah-ig húzódott. Az utóbbi, a mai egyiptomi-izraeli határon található város mindig is része volt az ókori Egyiptomnak. A Hórusz út egyfajta mélységi védelmet jelentett a királyságnak a keletről érkező, nagyobb támadások idején, amelyek megakadtak az egyes erődöknél, s a várvédők feltartóztathatták a támadó seregeket, amíg a felmentő hadak meg nem érkeztek. A védőket a part menti vizeknél gályák is segítették.
Ugyanakkor nem csupán a honvédelem során tudták kihasználni az egyiptomiak az erődrendszert, hanem a támadó hadjáratok idején is. Az egyik legnagyobb hódító fáraó, III. Thotmesz (i. e. 1479-1425) - aki 17 hadjáratával Egyiptom legnagyobb területi növekedését érte el - egy alkalommal húszezres seregével úgy tett meg 400 kilométert Szíria felé, hogy az ellenség észre sem vette.

Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
pápaság
- A klerikus, aki „meghackelte” az időt – a Gergely-naptár forradalma
- A leleplezett legenda – a női pápa mítosza
- Törvényszerű, hogy a pápa szülővárosa zarándokhellyé váljon?
- Titkos pápai palotára bukkantak Rómában
- Miért játszhatna a pápa Wimbledonban?
- XXIII. János pápa romlatlan teste
- II. János Pál közbenjárt támadója szabadulásáért
- Az új pápa példaképe: XIII. Leó
- Chicagótól a Vatikánig: XIV. Leó pápa emberközeli portréja
- Divat és skót identitás a 18. századi Londonban tegnap
- Különös viking sír Norvégiában tegnap
- Ősi hitvilág a natufi kultúrából tegnap
- Sárkányok Kabul felett - A Sámán Pajzs hadművelet nyomában tegnap
- 3600 éves bronzkori metropoliszt tártak fel a kazah sztyeppén tegnap
- Napóleon és Kuba: egy halotti maszk rejtélyes története tegnap
- Fejezetek egy pompeji-i gyorsétterem történetéből – egyiptomi kerámiaváza került elő a romok közül 2025.11.17.
- Arábia – az ősi illatok földje 2025.11.17.












