2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Brutális módon végeztek az "ismeretlen" egyiptomi királlyal

2015. február 26. 16:10

Rekonstruálták Szenebkaj fáraó halálának körülményeit: szakértők szerint a tavaly megtalált, az egyiptológusok előtt addig ismeretlen egyiptomi uralkodó hozzávetőlegesen 3600 éve, egy csatában lelte halálát, ahol brutálisan meggyilkolták.

Szenebkaj király sírját tavaly januárban fedezték fel amerikai kutatók Kairótól körülbelül 600 kilométerre délre, a Nílus nyugati partján, az ősi Abüdosz területén. Más királysíroktól eltérően a feltárt temetkezési helyen nem találtak múmiát, csak egy csontvázat, vélhetően a fáraóét. A régészek szerint ez arra utal, hogy a kamrát sírrablók már a fáraók korában kifosztották, a bebalzsamozott tetemet megrongálták. A sírkamra falán a következő felirat olvasható: "Felső-és Alsó-Egyiptom királya, Woseribre, Ré fia, Szenebkaj".

A több mint 3500 éves sírkamra falának színes festményei aránylag jó állapotban maradtak fenn, s különlegességnek számít, hogy a mennyezetet faborítás fedi. Szenebkaj király temetkezési helye más fáraósírokhoz képest aránylag kicsiny, ami arra utalhat, hogy uralkodása idején az ókori Egyiptom szűk esztendőket élt át. Feltehetően otthonától távol hunyt el, mert csak jóval halála után mumifikálták.

Az abüdoszi sírkamra

Szenebkaj az abüdoszi dinasztia egyik legkorábbi királya volt. Uralkodásáról egészen tavaly januárig semmit sem tudott a régészet, bár nevéből egyes hieroglifákat megtaláltak az úgynevezett torinói papiruszon, egy több mint 3000 éves dokumentumon, amely mintegy háromszáz fáraónevet sorol fel. Elképzelhető, hogy az ismeretlen uralkodó felfedezése nyomán felül kell vizsgálni egyes második átmeneti korabeli királyok uralkodási idejét.

A szakértők összesen 18 sebesülést találtak a fáraó csontvázán, s megállapították, hogy Szenebkaj volt az egyik legelső egyiptomi fáraó, aki csatában vesztette életét. A vizsgálat során kiderült, hogy a király 182 centiméter magas volt, s az eddigi feltételezéseknél korábban, 35-40 évesen hunyt el. A kutatás legfontosabb megállapítása, hogy Szenebkaj erőszakos halált halt, lábán, bokáján és a hátán is érték szúrások; a koponyáján látható sérülésnyomok arra engednek következtetni, hogy a végzetes csapást a második átmeneti időszakban elterjedt harci balta okozta.

Harci balta okozta sérülések a koponyán

Szakértők szerint a sérülésnyomokból ítélve Szenebkaj kiegyenesedett pozícióban volt - feltehetően harci szekerén vagy lován ült -, mikor megtámadták és megölték. "A támadók először a hátát, bokáját és lábát szúrták meg, s miután a fáraó földre rogyott, egy baltával a fejére sújtottak" - magyarázta Josef Wegner, a Pennsylvaniai Egyetem ásatásvezetője.

Ennek kapcsán megjegyezte, hogy bár a lovas harcmodor egészen a bronzkorig ritkának számított, az egyiptomiak a jelek szerint igenis igénybe vették a hátasokat a második átmeneti korban. Szenebkaj medence- és lábcsontjának elemzése is alátámasztja ezt, a király ugyanis fél életét lóháton töltötte. Azt egyelőre nem tudni, hogy az uralkodó vajon a Nílus-deltát uraló hükszoszok vagy az Egyiptomot délről megtámadó betolakodók ellen vívott ütközetben esett el.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár