Régészeti bizonyíték a vikingek és az iszlám világ közötti kereskedelemre

Az itt látható ezüstgyűrűt régészek valamikor a 19. század végén találták meg a svédországi Birka városában folyó feltárások során. Egészen mostanáig úgy vélték, hogy berakása lila ametiszt lehet, amelybe arabnak tűnő betűket véstek. A pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálatok szerint azonban az nem ametiszt, hanem színezett üveg, jelentette ki Sebastian Wärmländer, a Stockholmi Egyetem biofizikusa.

A gyűrű üvegberakásán az "Allahnak" vagy az "Allahhoz" kifejezés olvasható arab nyelven, írják kutatók a Scanning című szaklap február 23-i számában. A birkai ékszer felszíne ép, szinte nincs is jele annak, hogy viselték volna, ami azt sugallja, hogy a viking nő előtt talán nem is volt más tulajdonosa az arab ezüstműves műhelyében készült gyűrűnek.

Birka, Birca vagy Bierkø (ma: Björkö) fontos kereskedelmi központ volt a 9. században, amelybe még Kínából is érkeztek áruk, de itt alakult ki az első keresztény gyülekezet is Svédországban. A település a 8. és 9. században indult virágzásnak, ám a 900-as években Sigtune megépülése miatt elvesztette kereskedelmi jelentőségét. Területén nagyjából eddig mintegy háromezer viking kori sírt fedeztek fel.

Az ősi skandinávok már 3400 évvel ezelőtt is kapcsolatban álltak Egyiptommal és Mezopotámiával, s különleges üvegtárgyakkal kereskedtek velük. Nem véletlen, hogy a kiváló hajózási ismeretekkel rendelkező vikingek kétezer évvel később az arab kereskedőket is felkeresték, nem várva meg, hogy az ékszerek szárazföldön jussanak északra az ismert kereskedelmi útvonalakon.

A középkori szövegek nem felejtik el megemlíteni, hogy a skandinávok és a Nyugat-Ázsiától a Mediterráneumig elterülő iszlám világ már ezer évvel ezelőtt is kapcsolatban álltak egymással. Ezt régészeti bizonyítékok is alátámasztják, igaz, még ma is rendkívül ritka, hogy a viking temetkezésekben az iszlám civilizáció emlékei kerüljenek elő. 

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban