Mivel ettek a magyar főúri udvarokban?
2015. március 6. 08:43 Benda Borbála
Használtak-e villát a magyar előkelő főúri családok? Hogyan terítettek a 16-17. században? Mi volt a szalvéta korabeli neve? Benda Borbála történész írása a Múlt-koron.
„Az illendőség úgy kívánja, hogy mindig villával tegyük a húst a szánkba…”
Ma már természetes számunkra, hogy az ételt villával vagy kanállal emeljük a szánkhoz, de ez nem mindig volt így. A 17. század második felében az illemtankönyvek – a fenti idézet 1671-ből való francia illemtankönyvből származik (Antoine de Cortin: Nouveau traité de la civilité qui se pratique en France…) – még fontosnak tartották felhívni a „jó házból való”, „jól nevelt” emberek figyelmét, hogy a kézzel való evés nem civilizált viselkedés, így számukra nem követendő példa.
Hiszen „a jóviselet nem engedi meg, hogy ujjunkkal érintsünk zsíros dolgokat, mártást vagy szirupot; s ha valaki mégis ezt tenne, feltétlenül további civilizálatlanságokat követ el: gyakran kell ujjait az asztalkendőbe törülnie, amitől az nagyon piszkos és tisztátalan lesz, vagy ugyanezt a kenyérrel teszi, ami igen civilizálatlan dolog, vagy lenyalja ujjait, ami nem engedhető meg egy jó házból való es jól nevelt” embernek.
A középkori ember ugyanis még kézzel vette ki a tálból az ételt és kézzel tette a szájába. De Nyugat-Európában a 16. században megindult, majd az 1800-as években felgyorsult az a változás, amit Norbert Elias a civilizálódás folyamatának nevezett, és amelynek végén kialakult egy, a középkoritól gyökeresen eltérő, máshogyan gondolkodó, másképpen élő társadalom. Ennek részeként az étkezési szokások is átalakultak.
A „civilizálódás folyamatában” fontos szerepet kaptak a tisztaságra való törekvés egyre szigorúbb szabályai is. Kezdetben még csak a tálból illett késsel vagy villával – vagyis immár nem kézzel – kivenni az ételt, de az evésnél a kéz használata még megengedett volt, csak arra kellett ügyelni, hogy az emberek zsíros kezüket ne a ruháikba, hanem asztalkendőbe töröljék. Később már az étellel való bármilyen érintkezés illetlennek számított, már a szájba is villával kellett tenni az ételt.
A villahasználat Európában a 17. században terjedt el, elsősorban az előkelő körökben. Angliában például a főúri udvarokban az 1660-as évekre vált általánossá, Franciaországban XIV. Lajos idején az arisztokrácia terítékéhez már hozzátartozott a villa, bár maga a király állítólag még kézzel evett.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
20. Az 1956-os forradalom Magyarországon
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A mesterek győzték le a tanítványokat a melbourne-i medencében 1956-ban
- Az elsöprő túlerővel szemben sem adták fel a harcot a magyar felkelők 1956-ban
- Kegyetlen megtorlás követte a reményekkel teli forradalmat
- Eredetileg orvosnak tanult Maléter Pál, az 1956-os forradalom honvédelmi minisztere
- A náci hadigépezet megtörése után az 56-os forradalom leverése is Zsukov marsallra várt
- Így működött a kádári megtorló gépezet
- Kizárólag saját tagállamain belül hajtott végre fegyveres akciót a Varsói Szerződés tegnap
- A kisebbségek kárára képzelte el Csehszlovákiát Beneš a második világháború után tegnap
- Számos alkalommal sebesült meg, de imádta a csatazajt Sir Adrian Carton de Wiart tegnap
- József Attila egykor betiltott kötete és Apponyi Albert emlékirata is kalapács alá került tegnap
- Megtalálták a veszprémi Szentháromság-szoborcsoport eredeti szobrait tegnap
- Sérült hangszalagja ellenére is dúskált a sikerben Frank Sinatra tegnap
- A Szondi-teszt megalkotásában is jelenetős szerepe volt Kozmutza Flórának tegnap
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád 2024.05.13.