Mivel ettek a magyar főúri udvarokban?

Használtak-e villát a magyar főúri udvarokban?

Nehéz erről bármi biztosat állítani. A korabeli „udvariasság és civilizáció illemszabályaival foglalkozó” kézikönyveket nem fordították le és nem is írtak hasonló jellegű könyveket magyarul. A fennmaradt naplókból, visszaemlékezésekből, levelezésekből és versekből sem derül ki, hogyan ettek ekkoriban. Egyedül korabeli ingóságleltárak alapján próbálhatunk következtetni arra, hogy használtak-e már villát.

A 16. század végén csupán az előkelő főúri családoknál írtak össze nagyobb számban ezüstvillát. Ez alapján Oláh Miklós esztergomi érsek húgának, Ilonának az udvarában, vagy Nádasdy Tamáséban például saját asztalukra már feltehetőleg mindenkinek terítettek villát. Akárcsak a 17. század elején az ország egyik leggazdagabb emberének számító Thurzó György nádor asztalára és az ugyancsak nádorságig emelkedő Esterházy Miklóséra. A kevésbé módos főuraknál azonban nem vált még a teríték részévé.

De vajon mire használták ezeket a villákat? A szakirodalom szerint a háromágú villa az, amivel már a szájukba is tették a falatokat. Sajnos a leltárak nem jelzik, hogy kétágú vagy háromágú villákról van-e szó, így viszont ez alapján még nem jelenthetjük ki biztosan, hogy ekkorra már a kézzel evést is felváltotta a villával való étkezés az említett udvarokban.

A középkorban általában egy kanalat terítettek a főhelyre, amit többen is használhattak folyékony ételek evésekor. Ha valamit fel kellett vágni, mindenki a saját kését vette elő. Ekkoriban villa hiányában a kések vége hegyes volt, így azzal vehették ki a tálból a húsokat, ha úgy látták jónak. A 17. század során a magyar főúri udvarokban a villa evés közbeni használatának terjedésével együtt mindhárom evőeszköz a terítés részévé vált, ahogy ezt a leltárakban megjelenő 12 darabos villa-, kanál- és késkészletek mutatják, továbbá az, hogy a terítéssel megbízott pohárnoknál is már mindhárom evőeszköz jelentős számban megtalálható volt. Ez azt jelentette, hogy már nem kellett egyik evőeszközt sem magukkal hordaniuk sem a házigazdáknak, sem a vendégeknek.

1. „Az illendőség úgy kívánja, hogy mindig villával tegyük a húst a szánkba…”
2. Használtak-e villát a magyar főúri udvarokban?
3. Használtak szalvétát is „civilizálódó” őseink?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait