10 űrmítosz a történelemből
2015. március 4. 18:29
Korábban
1. Sokszor elhangzik, hogy az i. e. 3. század és i. sz. 17. század eleje között, Kína északi határán épült kínai nagy fal az egyetlen emberi alkotás, amely az űrből is látszik. Ez azonban nem igaz.
2. A hidegháború egyik legemblematikusabb fejezete, az 1955 és 1972 között zajlódó űrverseny során a kormányok hatalmas pénzösszegeket fordítottak az űrkutatásra. Ám valójában a NASA az űrverseny csúcspontjának számító hatvanas években is a költségvetés csupán 4,4 százalékát emésztette fel.
3. Az összeesküvés-elméletek szerint a hat holdraszállás a történelem legnagyobb csalása volt, s a NASA egy berendezett stúdióban fotózta le az emberiség egyik legfontosabb pillanatát.
4. Már az őskor óta a kollektív emberi tudat része, hogy a Nap sárga színű. Az égitest valójában fehér, azt csak a Föld légköre miatt látjuk más színűnek.

5. Egy elmélet szerint nem Jurij Gagarin volt az első ember az űrben, ő csupán abban „érdemelte” ki az elsőséget, hogy elsőként élte túl az űrutazást. Az „elveszett kozmonauták” kifejezést arra a legalább két űrhajósra értjük, akik valószínűleg megjárták az űrt, ám küldetésük kudarccal végződött. Létezésüket azonban soha nem erősítették meg az oroszok.
6. A Hold sötét oldala valójában nem létezik. Az igaz, hogy Földünk egyetlen holdja mindig ugyanazon oldalát mutatja felénk, azonban a túloldal is ugyanúgy kap napfényt. Sőt az ún. sötét oldalt már 1959-ben lefényképezték a szovjetek.
7. A közhiedelemmel ellentétben az aszteroidaöv (másik nevén kisbolygóöv) könnyen hajózható, ennek fényében az 1980-as A Birodalom visszavág című filmben Han Solo félelmetes utazása nem is tűnik annyira kivitelezhetetlennek.
8. Habár a hollywoodi filmekben számtalanszor robbant már fel egy-egy űrhajó zajos hanghatások kíséretében, az igazság az, hogy az űrben nincsen hang.
9. A Vénuszra régóta úgy tekintenek, mint a Föld ikertestvérére, ugyanis közel azonos méretűek, s összetételük is megegyezik. Az 1920-as években kezdődött ultraibolya-megfigyelés után azonban hamar nyilvánvalóvá vált, hogy van egy apró különbség köztük: a Vénuszon meglehetősen barátságtalan körülmények uralkodnak.
10. A legkorábbi, földönkívüli támadásról beszámoló újságcikk 1881-ben jelent meg.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


tavasz
Múlt-kor magazin 2018
- Géza fejedelem helyett felesége, Sarolt irányíthatta az országot
- A pornokrácia évtizedei Rómában – ki is volt az „igazi nőpápa”?
- A kormányzóné, Purgly Magdolna útja Sofronyától Estorilig
- Pergőtüzek krónikája
- Kormányzóné, anyakirálynő, hercegi nagymama - Szilágyi Erzsébet élete
- Péter Gábor, a „szovjet ügynök”
- Hét híres kutya a történelemből
- Verne valóra vált víziói
- Erzsébet királyné anyasága
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” 13:34
- Hirosima és Nagaszaki nélkül: Egy alternatív világrend képe 12:34
- A Hohle Fels vízimadara, a figurális művészet hajnala 11:12
- Ferenc pápa rajong a történelemért és az irodalomért 10:49
- Tréfás pillanatok bolondok napjára 09:50
- Titokzatos bronzkori lelet: 3500 éves tőröket találtak 09:05
- A gúnynév, amit komolyan vettek: a „Legyőzhetetlen Armada” 08:13
- Hannibál ostroma, mely lángra lobbantotta Róma haragját tegnap