10 ezer éve vándoroltak a kutyák Amerikába

A Journal of Human Evolution legújabb számában ismertetett kutatás során antropológusok összesen 84, különböző észak-és dél-amerikai lelőhelyeken fellelt kutyacsontot vizsgáltak meg.

A kutya háziasításának kezdetét tudományos vita övezi, de általában 10-100 ezer évvel ezelőttre teszik, az eddigi leletek szerint a domesztikáció egyszerre több helyen ment végbe. Őseikhez, a farkas egy mára már kihalt alfajához képest a kutyáknál idővel jelentősen nagyobb együttműködési készség alakult ki az emberrel, elfogadták az irányítást, ugyanakkor új táplálékforráshoz jutottak és élvezték az ember társaságát, olyannyira, hogy együtt kezdtek vándorolni gazdáikkal.

A kutyának az ember mellett töltött, 11-16 ezer éves szolgálata izgalmas kutatási tárgyat jelent az emberi, így a migrációs viselkedésre nézve, fejtette ki Kelsey Witt, a University of Illinois hallgatója. "A kutyák a legkorábbi olyan élőlények voltak, amelyek minden kontinensre követték az embert, ami nagyon sokat elárul kapcsolatukról" - fogalmazott Witt.

Az amerikai kontinensen talált kutyacsontokon végzett eddigi vizsgálatok a nukleáris DNS-nél sokkal könnyebben kinyerhető, csak anyai ágon öröklődő mitokondriális DNS-vizsgálatokra fókuszáltak. A Witt és Ripan Malhi antropológusprofesszor által vezetett genetikai kutatás szintén a mitokondriális DNS-re összpontosított, ám a korábbiaknál jóval nagyobb számú minta állt rendelkezésükre.

A mai St. Louis (Missouri állam, USA) városa melletti lelőhely, Janey B. Goode-ról származó összesen 35 kutya rituális temetkezésben részesült, ami arra utal, hogy az emberek különleges tisztelettel viseltettek leghűségesebb társaikhoz; néhányukat párban, egymás hátára helyezve temették el, de a legtöbbjük külön sírt kapott. A Missouri és a Mississippi folyók találkozásánál fekvő, sokáig Észak-Amerika legnagyobb városának számító Cahokiában a kutyákat néha rituálisan elégették, a leletek tanúsága szerint pedig olykor megették őket.

A kutatók négy, eddig ismeretlen géncsoportot találtak az új mintákban, ami arra utal, hogy a korábbi vélekedésekkel szemben a fajdiverzitás jóval változatosabb volt az amerikai kontinensen. A DNS-vizsgálat legmeglepőbb megállapítása a kutyák vándorlásával kapcsolatos. "A kutyák genetikai fajdiverzitása csupán 10 ezer évre tekint vissza, ami nagyjából a legkorábbi amerikai kutyatemetkezés idejére tehető. Ez nem lehet véletlen" - magyarázta Witt, hozzátéve: jelenleg több kutatás folyik a kutyák genetikai térképével összefüggésben, és eddig csupán 20 ősi kutyafaj teljes mitokondriális DNS-szekvenálását végezték el.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”