Az ősemberek köztünk járnak

jólápolt ősök

A legújabb kutatások arról számolnak be ugyanis, hogy az előember kifinomult és összetett viselkedése már nagyon régen kialakulhatott – régebben, mint gondolnánk. Ezt az emberközeli, modern képet festi a BBC televízió legújabb sorozata, a Walking with Cavemen (Séta a barlanglakóval). A műsor arra vállalkozik, hogy bepillantást nyújtson a 3 és fél millió évvel ezelőtt élt elődök életébe, valamint abba a folyamatba, hogyan váltunk „modern emberré”.

Miközben a sorozat az evolúció szakaszain keresztül mutatja be elődeink életét, szokásait, egyúttal arra is igyekszik rávilágítani, hogy bizonyos tulajdonságaikat a mai napig őrizzük.

A film rendezőjét, Richard Dale-t leginkább az a kérdés izgatta, hogy „mennyiben maradtak meg az ősember nyomai a mai emberben, és mennyire formálta ez a bizarr teremtmény az embert emberré.”

Parázs vita

Az előemberekkel foglalkozó tudomány egyike a legvitatottabbaknak. Így aztán a műsor készítői több mint 100 tudóssal konzultáltak, köztük időjárási szakértőkkel, a kőeszközök szakavatott ismerőivel, genetikusokkal. A műsorban megszólaló őslénytannal foglalkozó szakemberek számos csontvázat ástak elő - a felegyenesedett hominidáktól az australopithecuson át egészen a Homo Heidelbergensisig. Utóbbiról úgy tudjuk, hogy az első volt, aki képzelete és találékonysága révén volt csak képes életben maradni.

A tudósok már nagyon régóta igyekeznek megtalálni a különböző típusok közötti kapcsolatot. A BBC csapatát csupán az segítette, amit a fosszíliákból, az anatómiából és a rekonstruált mozgásokból tudhatunk. A rendelkezésre álló csontokból anatómusok és protézis-szakértők segítségével igyekeztek hiteles másolatokat készíteni az őskori testekről és arcokról.

„A tudomány és a technika segítségével, valamint a tudósok beleegyezésével teremtettük meg őseink lehető legrealisztikusabb filmszereplőjét” –mondja Peter Georgi. A sorozat producere szerint az emberi ősök televíziós változatai közül ez bizonyul a legmodernebbnek és tudományosan a leghitelesebbnek.

Mindezek ellenére, a munka nagy része így is feltételezésekre épül. A fosszíliák által nyújtott bizonyítékok ugyanis nagyon hiányosak, és a hozzájuk fűződő magyarázatok közül nem egy spekulatív. És mivel minden kutatónak megvan a saját, kedvenc teóriája, amivel más tudósok nem feltétlenül értenek egyet, a köztük kialakult viták sokszor nagyon hevesek.

Hajviselet és étrend

A pontos és megbízható információk hiánya aggasztó egy ilyen kutatásban és rekonstrukcióban - mondja Clive Gamble. A Southampton Egyetem Archeológiai Tanszékének professzora szerint ha csak a neandervölgyi haját vesszük példaként, már rögtön belefutunk egy olyan kérdésbe, amire soha nem fogunk igaz választ kapni, „hiszen ki tudja ma pontosan, hogy a neandervölgyinek vajon hosszú vagy rövid, egyenes vagy göndör haja volt?”

Gyanúja szerint nem kizárt, hogy a neandervölgyi - akit a műsor meglehetősen kócos fővel jelenít meg - igenis hajlamos volt sokat áldozni a jólápoltságért, és megjelenése sokkal tisztább, kellemesebb volt – talán hátrasimított hajjal –, mint azt ma gondoljuk.

A csontvázakon kimutatható tények segítségével elődeink életének más momentumai is könnyebben kirajzolódnak, mint arcvonásaik. Szénatomos izotópok segítségével például könnyen megállapítható az egyes elődök táplálkozási szokása. Ebből megtudható, hogy növényeken, húson, esetleg halon alapult étrendjük.

A sorozat bemutatja őskori elődeink kivándorlását Kelet-Afrikából a Közel-Keletre, Ázsiába, Kínába, és végül Észak-Európába, ahol a jégkorszak nehézségeivel, illetve Dél-Afrikába, ahol a gyilkos szárazsággal kellett megküzdeniük. A műsorból megtudhatjuk azt is, hogy miképpen kellett az embernek megküzdenie a megváltozott életkörülményekkel. Rekonstruálták a Homo Heidelbergensist, aki félelmetes vadászként kifinomult eszközöket használt, szoros családi kötelékekkel átszőtt csoportokban élt, és sikerült fennmaradnia, tovább fejlődnie. Több tudós is úgy véli, hogy a neandervölgyi és a Homo Sapiens – vagyis mi, a modern emberek - is tőle származnak.

A Walking With Cavemen négy részben, március 27-től látható a BBC One műsorán.