Miért tartott 15 évig bin Laden elfogása?
2014. július 25. 09:30
Minden idők legnagyobb hajtóvadászata 15 éven keresztül tartott, és 2011 májusában ért véget − az Amerikai Haditengerészet SEAL nevű elitalakulata ekkor kerítette kézre Oszama bin Ladent, a világ legkeresettebb bűnözőjét. Az éveken és kormányzatokon átívelő bújócska történetével kapcsolatban a CIA akkori vezetői szólalnak meg, eredeti filmfelvételeken és újrajátszott pillanatokon keresztül a Spektrum a teljes igazság bemutatására vállalkozik.
Korábban
A New York-i Világkereskedelmi Központ elleni 1993-as merényletet követően a CIA-n belül megalapítják az Alec Station fedőnevű csoportot. Akkori vezetője, Mike Scheuer azt meséli, toborzó hirdetésekkel vették fel a munkatársakat, és érdekes módon zömmel nők jelentkeztek. A központ egyetlen feladata: az al-Kaida vezetőjének beazonosítása és elfogása.
A CIA különleges csoportja először 1996-ban, Afganisztánban akad bin Laden nyomára. Rájönnek, hogy hadgyakorlatokat vezényel, kézikönyveket ír a bombatámadásokról, csapatokat válogat és képez ki repülőgépes robbantásokra. Az al-Kaida nevet is bin Laden találta ki, jelentése: „arabok a bázisért”. A CIA megtudja, hogy Oszamának határozott terve van, s terrorszervezetet állított fel, hogy az erőszakos dzsihád mozgalmat globális méretűvé alakítsa. Miután bin Laden bejelenti, hogy háborút indít Amerika ellen, a hajsza megkezdődik ellene.
1998 májusában kész az Alec Station első terve, de Bill Clinton elnök nem ad engedélyt az akció végrehajtására. Az indok az, hogy ha meghal Oszama, gyilkossággal vádolhatják meg őket, ami nemzetközi konfliktushoz vezethet. Még ebben az évben a központ figyelmezteti a kormányzatot, hogy a terroristák két támadásra is képesek egyidejűleg. Az információt hitetlenkedve fogadják, egy héttel később, pedig − pár perc különbséggel − az Egyesült Államok két afrikai követségén is bomba robban.
1998 végén járunk, amikor a CIA ismét Oszama nyomára bukkan. Szinte lehetetlen lenyomozni, éppen hol tartózkodik, mert középkori módszerekkel védi magát: telefont és internetet nem használ, futárokon keresztül kommunikál, és minden alkalommal, amikor útra kel, két-három konvojt is elindít különböző irányokba. Az év végére azonban beazonosítják: Afganisztánban Kandaharból Khost városa felé tart. Clinton ezúttal megadja a zöld jelzést a hírszerzés akciójára. A csapásban al-Kaida terroristák tucatjai veszítik életüket, de bin Laden nincs köztük, ugyanis az utolsó pillanatban irányt változtat és Kabulba megy. A CIA ismét szem elől téveszti.
A következő akcióra 1999 májusáig kellett várni. Ekkor már 100 százalékos biztonságú információk vannak a hírszerzés birtokában: Oszama Dél-Afganisztában, Kandahar városában, egy otthonban bujkál. Ám Clinton elhalasztja az akciót annak biztonsági kockázata miatt − az otthon mellett ugyanis egy mecset áll, és egy akció során ártatlanok is életüket veszíthették volna.
Később, a CIA új nyoma egy Kandahar melletti gyakorlótáborig viszi a szakembereket. Az Alec Station biztosítja a Fehér Házat, hogy ártatlan életek kockázata ezúttal nem áll fenn. A hírszerzés új fegyvert vet be, a távvezérlésű, felfegyverzett repülőgépet; a zöld jelzés is megérkezik az elnöktől, ekkorra azonban beáll a tél Afganisztánban, ezért az akciót el kell halasztani tavaszra.
2001-ben George W. Bush váltja Clintont a kormányzat élén, akit egy várható jelentős támadásról tájékoztatják, emberei azonban nem tulajdonítanak ennek kellő jelentőséget. Júliusban Condoleezza Rice külügyminiszter azt tanácsolja Bush-nak, hogy azonnal indítsa meg a háborút. Augusztusban a CIA arról szerez hírt, hogy bin Laden követői már az Egyesült Államokban vannak, de Bush nem támad, mert a célpont kiléte ismeretlen. És ekkor bekövetkeznek 2001. szeptember 11-e borzalmai: New Yorkban és Washingtonban egy óra leforgása alatt háromezren esnek áldozatul a terrorcselekményeknek.
2001 őszén Bush kiadja: élve vagy halva, de mindenképp fogják el bin Ladent, s megindul a „Szabadság kivívása” akció a terroristavezér likvidálására. 2001 decemberében bin Ladent körbekerítik, rádión lehallgatják a beszélgetéseit – vagyis behatárolják tartózkodási helyét. Washington ekkor Kabulhoz fordul és az afgán kommandósok segítségét kéri. A CIA nem ért egyet a döntéssel, amely végül helytelennek bizonyul: az afgánok hagyják, hogy Oszama eltűnjön a zöld határon.
2009 januárjában, Barack Obama hivatalba lépésével ismét felgyorsulnak az események. Az elnök kiadja, meg kell találni Oszamát. A 2011 májusi „Neptun lándzsája” helikopteres akció sikere bejárja a világot: Oszama bin Laden az ellene irányuló 15 éves hajsza után életét vesztette.
A Spektrum a korábban titkos CIA-akták közül újabb kettőt mutat be ezen a hétvégén:
Július 26. szombat, este 22:00 óra: A bejrúti merényletek
Július 27. vasárnap, este 22:00 óra: A bin Laden hajsza igaz története
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.
