A film, ami a Star Warsnál is nagyobbat ütött

Lépjen be az USA és Románia a háborúba!

A Nagy Háború idején a mozgóképgyártás és a filmművészet még gyerekcipőben járt, de az iparág robbanásszerű fejlődését mutatja, hogy az első világháború kitörése előtt már négyezer filmszínház működött Nagy-Britannia-szerte, s hetente 20 millió jegyet értékesítettek. Jóllehet Szarajevó törést hozott a filmgyártásban, egyúttal új lehetőségek nyíltak általa.

Bár az angliai mozik akkor már évek óta sugároztak filmhiradó-részleteket, átütő sikert egyik film sem hozott. Hiába az olyan nevek, mint Charlie Chaplin, de említhetjük az amerikai sorozatot, a The Perils of Pauline-t vagy éppen a hollywoodi drámákat, egyik sem tudta igazán megfogni a még mindenre rácsodálkozó angol közönséget.

Az 1916 őszén mozikba kerülő Somme-i csata egészen más volt. A fekete-fehér képkockákon megelevenedtek a lövészárok-hadviselés borzalmai, láthatunk menetelő gyalogos katonákat, támadásra váró brit csapatokat, német állásokat célba vevő tüzérséget, sérült németek és angolok ápolását, illetve elfogott és halott katonákat a somme-i csata első napjaiból.

A somme-i támadás elsődleges célja a Verdunt védő francia hadsereg tehermentesítése volt. A tüzérségi előkészítés után július 1-jén indult meg a gyalogsági támadás. A brit hadsereg gerincét a toborzást elrendelő hadügyminiszterről Kitchener hadseregnek elnevezett lelkes, de amatőr önkéntes haderő adta. A katonák felkészületlensége és a kommunikációs nehézségek katasztrófához vezettek: első nap közel 20 ezer brit katona vesztette életét, 38 ezren pedig megsebesültek. 1916. július 1-jét mindmáig a brit hadtörténet legnagyobb tragédiájaként tartják számon.

A brit hadsereg szeptember 15-én a somme-i offenzíva során vetett be a történelemben először tankokat, amelyeket ekkor még az ellenséges gépfegyverállások leküzdésére használtak. A bevetésre váró 49 harckocsiból végül a meghibásodások következtében csak 32 indult támadásba. Bár a csatamezőn is akadtak technikai problémák, az ellenséges állásokat elérő tankok sokkolták a németeket. A csatáról megoszlik a szakértők véleménye. Sokan értelmetlen vérfürdőnek tekintik a több mint négyhónapos küzdelmet, Douglas Haiget pedig csak „somme-i mészárosként” emlegetik, mások azonban úgy vélik, az offenzíva tanulságai nélkül az antant nem nyerte volna meg a háborút.

A Somme-i csatát a British Topical Committee for War Films megbízásából készítették, miután a független producerek sikeresen lobbiztak a War Office-nál, hogy tegyék lehetővé a nyugati fronton az operatőrök szabad mozgását. Ugyan két operatőr már 1915 végén Franciaországba utazhatott, a katonai vezetés akkor megtiltotta, hogy megközelítsék a lövészárkokat.

1. Lépjen be az USA és Románia a háborúba!
2. Kasszasiker

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2022

• Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
• A mozsgói Biedermann-kastély
• Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
• A rivaldafényt kerülő Apró Antal
• A holokauszt soproni mártírjai
• Hét híres királygyilkosság
• Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
• A Duna egykori halcsodái
• Szomorú szerelem a szabadságharc idején