A film, ami a Star Warsnál is nagyobbat ütött

Kasszasiker

Mindeközben a háborús kabineten belül is egyre erősödtek azok a hangok, amelyek azt követelték, hogy készítsenek olyan brit propagandafilmeket, amelyek segíthetnek külföldi támogatást szerezni. A washingtoni és a bukaresti brit nagykövet, valamint a War Propaganda Bureau vezetője, Charles Masterman is úgy érvelt, hogy a filmek meggyőzhetik az Egyesült Államokat és Romániát a hadba lépés szükségességéről.

A londoni vezetés végül engedett a nyomásnak, és engedélyezte két angol operatőrnek, Geoffrey Malinsnak és John McDowellnek, hogy a fronton forgathassanak. A film jeleneteit június 26. és július 9. között vették fel. A 77 perces alkotás legdrámaibb, felejthetetlen jelenete az lett, amikor a brit katonák felmásznak a lövészárok előtti földhányásra; a történészek között ma már konszenzus van arról, hogy ezt valószínűleg nem a csata idején, hanem július 1-je előtt, gyakorlatozáskor forgatták, s Charles Urban vágó tette a filmbe a londoni stúdióban. Elképzelhető, hogy több, a drámaiságot fokozó képkocka is került volna a filmbe, de a nyersanyag rossz minősége miatt erre végül nem került sor. Ennek persze praktikus okai voltak, Malinsnak és McDowellnek ugyanis nehéz terepen, az ellenséges német ágyútűz közepette kellett dolgozniuk.

A film premierje 1916. augusztus 10-én, Londonban volt, s 21-én láthatta először a nagyközönség. A Somme-i csata kasszasiker lett, a vetítés első hat hetében összesen 20 millió néző látta az angliai mozikban, s további 18 országban mutatták be. A film második része, a háború későbbi történéseit megörökítő Battle of Ancre (1917) szintén zajos sikert aratott, de a Battle of Arras már közel sem teljesített annyira jól a jegypénztáraknál - a közönség egyszerűen belefáradt abba, hogy állandóan háborús filmeket nézzen, s inkább a szórakoztató alkotások felé fordult.

A Somme-i csata az első világégés után, 1920-ban került az Imperial War Museum filmarchívumába, majd felvették az UNESCO A világ emlékezete programja (Memory of the World Programme) listájára a Magna Charta és a Hereford Mappa Mundi mellé. 2005-ben digitalizálták, majd 2008-ban DVD-n is kiadták a filmpropaganda egyik legkorábbi alkotásának tartott némafilmet.

1. Lépjen be az USA és Románia a háborúba!
2. Kasszasiker

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
• 26 éves az Európai Unió
• Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
• Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
• A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
• 10 tény a ruandai népirtásról
• 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
• Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
• Viták a közös európai történelem kapcsán