A debreceni zsidóság tragédiájának állítanak emléket
2014. január 10. 09:53 MTI
Holokauszt-emlékhelyet alakítanak ki a debreceni Pásti utcai zsinagóga udvarán, a beruházás 20 millió forintos költségét az önkormányzat biztosítja idei költségvetéséből - jelentette be Papp László alpolgármester és Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke csütörtökön sajtótájékoztatón.
Korábban
A zsinagóga udvarán nem pusztán emlékművet állítanak fel, hanem olyan emlékhelyet alakítanak ki, amely - kifejezve a holokauszt tragédiáját - szellemiségében és formájában méltó és alkalmas arra, hogy ott kegyeleti megemlékezéséket, rendhagyó iskolai foglalkozásokat, közösségi rendezvényeket tartsanak - ismertette Papp László.
A holokauszt-emlékhely komplex tervére meghirdetett meghívásos pályázat fődíját Nagy Marianna, a Debreceni Egyetem Műszaki Kar építészmérnöki tanszékének mesterképzésben részt vevő hallgatója nyerte el, és a sajtótájékoztatón vette át Papp Lászlótól és Horovitz Tamástól. További három sikeresen pályázó hallgatót is díjaztak. "A debreceni zsidóság tragédiája része a város és a nemzet történelmének, s feladatunk, hogy hitelesen megismertessük gyerekeinkkel" - mondta a tájékoztatón Papp László.
A debreceni önkormányzat felelősségteljes kötelezettségének tesz eleget, amikor morális támogatásával és anyagi kötelezettségvállalással segíti az emlékhely kialakítását - tette hozzá.
Horovitz Tamás elmondta: a debreceni zsidónegyed megújítási programja keretében a holokauszt-emlékhely kialakítása mellett teljesen felújítják a Pásti utcai ortodox zsinagógát, amely egyszerre lesz vallási és rendezvényhelyszín.
Helyreállítják a régi debreceni "kóser vágodát", ahol turisztikai látványosság is lesz majd a kóser húsvágás, s bemutatóhelyként szolgál majd az ugyancsak felújításra kerülő egykori rituális fürdő - sorolta a hitközség elnöke. Ez a koncepció az első lépése a Bajcsy-Zsilinszky, illetve a Pásti utcai zsidónegyed későbbi beépítésének - jegyezte meg Horovitz Tamás.
Kovács Péter építész, főiskolai docens, a pályázatot készítő építész mesterhallgatói csoport vezetője a tervezéssel kapcsolatban elmondta: nem volt prekoncepciójuk a holokauszt-emlékművet illetően. Ugyanakkor tanulmányozniuk kellett, "meg kellett élni", hogy a múltban a zsidó kultúra hogyan ágyazódott be a "város szövetébe" - tette hozzá az építész.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke tegnap
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás 2024.11.23.
