Négyszázezer éves ember DNS-ét sikerült rekonstruálni 

Az eddig szekvenált legidősebb emberi genom "mindössze" 70-80 ezer éves volt: a neandervölgyi és a modern emberhez közel álló gyenyiszovai emberekhez tartozó kislányé. Az észak-spanyolországi atapuercai Sima de los Huesos (Csontok szakadéka) lelőhelyen talált DNS elemzése alapján kiderült, hogy ez az emberféle a délnyugat-szibériai Altaj-vidéken élt gyenyiszovai emberrel van rokonságban, nem a neandervölgyivel, amelynek pedig számos megkülönböztető jelét viselik a barlangban talált csontvázak is.

"Az eredményt azt mutatja, hogy a neandervölgyi és a mai ember bonyolult evolúción esett át. Remélem, hogy az újabb kutatások révén tisztázni lehet egyrészt a Sima de los Huesosban talált emberfélék, másrészt a neandervölgyiek és a gyenyiszovaiak közötti genetikai kapcsolatot" - emelte ki közleményében Juan-Luis Arsuaga, a madridi Emberi Evolúció- és Viselkedéskutató Központ igazgatója, a tanulmány egyik szerzője.

A harminc méterre a föld felszíne alatt fekvő, magas nedvességtartalmú és szinte állandó 10,6 Celsius-fok hőmérsékletű Csontok szakadéka a középső pleisztocén kor legnagyobb emberikövület-lelőhelye, a kora hozzávetőlegesen 500 000-120 000 év. Az állati csontokon túl Juan-Luis Arsuaga és csapata legalább 28 emberféle csontvázát emelte ki innen.

Ezeket az emberféléket a szakemberek korábban vagy a heidelbergi emberhez (Homo heidelbergensis), vagy a korai neandervölgyi emberhez sorolták. A kutatóknak korábban soha nem sikerült rekonstruálni a DNS-üket, amíg Matthias Meyer és csapata, a lipcsei Max Planck intézet munkatársai az ősi, erősen megrongálódott DNS-ek rekonstruálására ki nem dolgoztak egy új technológiát.

Arsuagával együttműködve a német szakértők 2010-ben kezdték el elemezni - sikerrel az új módszerükkel a Csontok szakadékában talált több mint 300 ezer éves medvemaradványokat. Ezután fogtak neki az ott talált emberi maradványok elemzésének. A combcsontból származó kétgrammnyi por segítségével helyreállították az energia előállításában és elraktározásában szerepet játszó mitokondrium nevű sejtszervecske DNS-ét. A mitokondrium-DNS csak anyai ágon öröklődik, és nagyon hasznos egy faj evolúciójának nyomon követésében. Ezután már csak össze kellett hasonlítani ezt az anyai DNS-t a neadervölgyiekével, a gyenyiszovai emberekével, a modern emberekével és más főemlősökével.

A Nature című brit folyóiratban szerdán megjelent tanulmány szerint a genomban a közelmúltbeli mutációk hiánya arra enged következtetni, hogy ez az emberféle 400 ezer éve nyugszik a spanyol barlangban, és bár több közös vonása van a gyenyiszovai emberrel, az időszámítás előtt mintegy 700 ezer évvel fejlődött ki.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
• Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
• 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
• 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
• Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
• Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
• Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái