Rossz ekéhez hasonlította Lincoln saját beszédét

2013. november 19. 08:15 MTI

A kortársak szerint egyáltalán nem volt "nagy beszéd". Még maga az elnök is így gondolta. Tévedtek. Abraham Lincoln alig több mint kétperces gettysburgi beszéde ma a történelem leghíresebb szónoklatai közé tartozik. A 150 évvel ezelőtt, 1863. november 19-én, egy katonatemető avatásán elhangzott beszéd azóta politika- és kultúrtörténeti eseménnyé vált, az amerikai önazonosság része lett.

Korábban

Éppen egy fél év telt el a gettysburgi ütközet óta, amikor a Washingtontól északra fekvő település mellett, az északi és déli államok háborúja idején 94 ezer északi és 72 ezer déli katona esett egymásnak. Ezreket azonnal megöltek, mások a forró júliusi napon hosszú kínszenvedés után haltak bele sebesüléseikbe. Az iszonyatos mészárlás mély sebet ütött az amerikai lélekben, de eldöntötte a polgárháború sorsát: hiába volt olyan briliáns hadvezére a Délnek, mint Robert E. Lee tábornok, hadserege elvesztette kezdeményezőképességét, és ettől kezdve utóvédharcokra kényszerült. 1865 áprilisában Észak győzelmével ért véget a polgárháború.

A pennsylvaniai Gettysburgben lezajlott csata jelentőségét már a kortársak is felismerték, ezért az elnök személyesen is részt akart venni az elesettek temetőjének avatásán, hogy méltassa hősiességüket. Egyébként nem is ő volt az esemény fő szónoka. Edward Everett korábbi szenátor, lelkipásztor két óra hosszat beszélt az elnök előtt. Szónoklata épületes volt, de fárasztó. Egy zenei betétet követően Lincoln emelkedett szólásra.

"87 évvel ezelőtt atyáink új országot alapítottak ezen a kontinensen, amely szabadságban fogant, és arra az alapelvre épült, hogy minden ember egyenlőnek született" - kezdte beszédét. Néhány szóban vázolta a háború okait és az Amerikai Egyesült Államok létének jogosultságát. Akkoriban a világon még alig voltak demokráciák, és létük egyáltalán nem volt magától értetődő. Az európai monarchiák az amerikai polgárháborúban éppen annak bizonyítékát látták, hogy ez a kísérlet az Újvilágban nem működőképes. "Az emberek nem hiába haltak meg" - mondta Lincoln. Azért áldozták életüket, hogy "a nép kormánya, a nép által és a népért választott kormány ne tűnjön el a Földről".

Állítólag a beszéd után azt mondta testőrének, hogy szónoklata, akár egy rossz eke, "nem tört át". A közönség is csupán udvariasan tapsolt. A The New York Times dicsérte ugyan a beszédet, de a Chicago Times ezt írta: "Minden amerikai arcának pirulnia kell a szégyentől, amikor az az ember, akit művelt külföldieknek az Egyesült Államok elnökeként mutatnak be, ilyen ostoba, lapos, semmitmondó szavakat ejt".

Ma a gettysburgi beszédet a retorikatörténet legnagyobb teljesítményei között tartják számon. Martin Luther King, a meggyilkolt fekete emberjogi vezető leghíresebb beszédében - "Van egy álmom..." - hivatkozott rá, akárcsak a szintén merénylet áldozatául esett John F. Kennedy, és iskolások nemzedékeinek kellett kívülről megtanulniuk. Philipp Scheidemann, aki 1918. november 9-én a Reichstag erkélyéről a Weimari Köztársaságot kikiáltotta, szintén idézett belőle - "mindent a népért, mindent a nép által" -, és egy részlete szó szerint belekerült a francia alkotmányba. A Harrisburg Patriot című amerikai lap pedig a múlt héten bocsánatot kért amiatt, hogy 150 évvel ezelőtt Lincoln gettysburgi beszédét "üres locsogásnak" minősítette.