Plakátokkal keresik a nácikat Németországban
2013. július 23. 16:55 MTI
Köztéri hirdetésekkel szólít fel Németországban a még élő náci háborús bűnösök felkutatására a Simon Wiesenthal Központ. A plakátkampány kedden kezdődött.
Korábban
Berlinben, Hamburgban és Kölnben összesen kétezer plakát hirdeti az Utolsó esély 2 elnevezésű akciót. A plakáton az auschwitzi haláltábor bejárata látható egy fekete-fehér felvételen, és egy szöveg, amely szerint "késő, de nem túl késő" felelősségre vonni a náci háborús bűnösöket. A nyomravezetők 25 ezer euró jutalmat kapnak - olvasható a hirdetéseken, amelyek két hétig lesznek az utcákon. Németországban 60-120 náci háborús bűnös élhet még a Simon Wiesenthal Központ szerint.
A felkutatásukat célzó új programot már 2011 decemberében bemutatták a Bundestagban, a német törvényhozás alsóházában, de az Utolsó esély 2 meghirdetéséhez csak bő másfél év elteltével találtak támogatókat - mondta Efraim Zuroff, az intézmény igazgatója berlini sajtótájékoztatóján.
Hozzátette: több mint nyolcvan német vállalathoz fordultak segítségért, de csak hárman támogatják a programot - a Stern magazin, a Bosch AG és a plakátokhoz a hirdetési felületet biztosító Wall AG -, egy negyedik céggel, a Daimler AG-vel pedig még tárgyalnak.
Az első Utolsó esély program 2002-ben kezdődött Kelet-Európában, 2003-ban Ausztriában és 2005-ben Németországban. Az akciók során nagyjából ötezren fordultak a Simon Wiesenthal Központhoz. A tőlük származó információk alapján 655 személlyel kapcsolatban kezdtek adatgyűjtést, és végül 103 ügyet átadtak az illetékes nyomozóhatóságoknak. Nyolc esetben büntetőjogi eljárás indult.
Az újabb próbálkozást az úgynevezett Demjanjuk-ügyben hozott ítélet motiválta, amely alapjaiban változtatta meg a jogi helyzetet - emelte ki Zuroff. Korábban a tettesek felelősségre vonásához bizonyítani kellett a részvételt legalább egy gyilkosságban, John Demjanjuk, a sobibóri haláltábor őre ellen viszont úgy emeltek vádat, hogy egyetlen gyilkosságot sem lehetett rábizonyítani.
A müncheni tartományi bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy ez nem is szükséges, hiszen éppen a lágereket őrző személyzet munkája tette lehetővé a náci haláltáborokban elkövetett tömeggyilkosságokat - idézte fel Zuroff a 2011-es ítéletet, amelyben a bíróság kimondta, hogy Demjanjuk bűnsegéd volt 27 900 zsidó fogoly meggyilkolásában.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán tegnap
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön tegnap
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után tegnap