2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Ópiumot is csempészett az első amerikai multimilliomos

2013. július 17. 10:01 MTI

Kétszázötven éve, 1763. július 17-én született John Jacob Astor, az első amerikai multimilliomos, az első amerikai tröszt és az Astor-dinasztia megalapítója.

Németországban, a ma Baden-Württemberg tartományhoz tartozó Walldorfban jött világra egy mészáros fiaként. Pályafutását apja mellett tejkihordóként kezdte, majd 16 évesen Londonban folytatta, ahol hangszerkészítő bátyjánál dolgozott és közben elsajátította az angol nyelvet. 1784 márciusában, a függetlenségi háború befejezése után érkezett az Egyesült Államokba. New Yorkban telepedett le, ahol volt pékinas, házaló, majd egy másik bátyjával hentesboltot nyitottak és ő látta el Londonban működő bátyja hangszer-kereskedelmi képviseletét is. 1785-ben megnősült, felesége a szerény, 300 dollár hozomány mellett gyakorlatias szemléletet és kiváló üzleti érzéket hozott a házasságba.

Astor szőrmekereskedőként alapozta meg vagyonát. Az 1780-as évek végén kapcsolódott be az üzletbe, az állatprémeket kezdetben az indiánoktól vette és hatalmas haszonnal adta tovább. Az 1794-ben aláírt, az angol-amerikai viszonyokat rendező szerződés után már Kanadában és a Nagy-tavak vidékén is nyitott felvásárló kirendeltségeket, a megszerzett árut pedig Európába is szállította. Az üzlet virágzott, 1800-ra negyedmillió dollárnyi vagyona volt, tucatnyi hajója járta a tengereket, volt olyan is, amely a kínai Kantonból hozott be teát és szantálfát.

A jól prosperáló üzletet az idegen hatalmakkal való kereskedést megtiltó 1807-es embargótörvény visszavetette ugyan, de Astor igyekezett alkalmazkodni az új körülményekhez. A következő évben elérkezettnek látta az időt, hogy kihívást intézzen a prémkereskedelem nagy részét bonyolító angol-kanadai Hudson's Bay Company ellen. A hazai vállalkozásokat pártoló Thomas Jefferson elnök engedélyével 1808 áprilisában létrehozta az Amerikai Szőrmetársaságot, majd a Csendes-óceáni Szőrmetársaságot, hamarosan monopolhelyzetbe került a Csendes-óceán partján fekvő Columbia folyó és a Nagy-tavak vidékén zajló prémkereskedelemben.

Az ő vállalkozása alapította 1811 áprilisában a Columbia folyó torkolatánál a Fort Astoria elnevezésű kereskedőposztot, amely az első amerikai település volt a Csendes-óceáni partvidéken. Kereskedelmi állomásait egy évvel később el kellett adnia a briteknek, a kieső bevételeket ezután ópiumcsempészetből pótolta: 1816-ban 10 tonna török ópiumot vett, a csempészárut postahajóval Kantonba szállíttatta és eladta. Később hátat fordított a kínai piacnak és már csak Angliával kereskedett.

Az amerikai vállalkozásokat előnyben részesítő 1817-es protekcionista törvény ismét fellendítette az üzletet. 1822-ben a Mackinac-szigeten építette fel cége főhadiszállását, ez lett a világ szőrmekereskedelmi központja, Astor kereskedőhajói a világ minden tájára eljutottak. A dúsgazdag üzletember 1799 óta az ingatlanpiacon is ügyködött, New York környékén vásárolt földeket, amelyeket nagy haszonnal bérbe adott. 1803-ban a mai Broadwaytól nyugatra vett egy 70 holdas farmot, egy év múlva az éppen megszorult alelnök manhattani földjeinek bérleti jogát vette meg 99 évre, majd a területet, immár 250 részre parcellázva 21 évre ő is bérbe adta.

Az 1830-as évektől minden idejét és pénzét a New York-i ingatlanpiacra, azon belül is Manhattanre összpontosította. A szőrmecéget és minden egyéb vállalkozását eladta, a pénzből földeket vásárolt fel és adott bérbe busás haszon fejében. Ő maga ritkán épített, bár nevéhez fűződik az 1836-ban megnyitott Astor House luxusszálló New York szívében. A legenda szerint halála előtt nem sokkal azt mondta: ha mindent újrakezdhetne, Manhattan minden négyzetcentiméterét felvásárolná. Amikor az üzletbe belefáradva visszavonult, vagyonának egy részét nemes célokra fordította, mecénásként támogatta egyebek között az író Edgar Allan Poe-t és a híres ornitológus és festő John James Audubont.

1848. március 29-én bekövetkezett halálakor John Jacob Astor az Egyesült Államok leggazdagabb embere volt. Vagyonát 20 millió akkori dollárra becsülték, ez mai értéken mintegy 111 milliárd dollárnak felel meg, amivel az ötödik helyen áll a leggazdagabb amerikaiak örökrangsorában. Végrendeletében 400 ezer akkori dollárt hagyott az Astor könyvtár, a mai New York-i Közkönyvtár elődjének megalapítására és 50 ezer dollárt szegény- és árvaház építésére szülővárosában, Walldorfban. A német kisváros sem feledkezett el nagylelkűségéről, az 1908-ban alakult focicsapat az ő és családja iránti tiszteletből kapta az FC Astoria Walldorf nevet.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár