Megtalálták a náci ideológus naplóját

A 400 oldalnyi naplótöredék új információkkal szolgál az Alfred Rosenberg és Hitler, illetve más magas rangú náci tisztviselők – például Heinrich Himmler és Herman Göring – között folyó eszmecserékkel kapcsolatban, és további részletek derülnek ki a szovjet területek német megszállásával összefüggésben, például a kelet-európai zsidók tömeges kivégzését illetően. A napló – amelyet jelenleg az Amerikai Holokauszt Múzeum vizsgál – beszámol a német hadvezetésben dúló belső harcokról, különösen a Rudolf Hess angliai repülését követő konfliktusokról, illetve az egész Európára kiterjedő náci műkincsrablásokról.

Alfred Rosenberg a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt tagja, s egyben egyik fő ideológusa, a náci fajelmélet fő teoretikusa volt. 1930-ban jelent meg a náci eszméket összefoglaló könyve Der Mythos des 20. Jahrhunderts (A 20. század mítosza) címen. Fajelméletében nemzeti, etnikai vagy vallási alapon magasabb rendű, uralkodásra termett és alacsonyabb rendű, szolgaságra képes emberfajtákat különböztetett meg, miközben a germán (árja) faj felsőbbrendűségét hirdette.

1933-1945 között a náci párt külügyi irodáját vezette, 1934-től pedig ellátta a fasiszta nevelési ügyek főfelügyelője tisztséget is. 1941-1945 között a Keleti Megszállt Területek birodalmi minisztereként megszervezte és irányította a tömeges deportálásokat, a haláltáborok működését. Az 1945. október-1946. október között lezajlott nürnbergi perben a Nemzetközi Katonai Törvényszék mint háborús főbűnöst elítélte a faji gyűlölet szításáért és sok millió ember kiirtásáért.

A perben bizonyítékként lefoglalt naplónak Nürnberg után nyoma veszett, de a történészek régóta gyanítják, hogy azt Robert Kempner nürnbergi ügyész vitte vissza az Egyesült Államokba. A harmincas években a nácik elől Amerikába menekülő Kempner csak a háború után tért vissza az öreg kontinensre; a napló egyes részeiről maga is beszámol emlékirataiban, és egy német történész közzé is tette ezeket 1956-ban. Az 1939-40. évekből származó feljegyzéseken kívül azonban a napló többi része soha nem került elő.

Kempner 1993-ban bekövetkező halála után hosszas jogi huzavona vette kezdetét a birtokában levő dokumentumok sorsa miatt. Gyermekei végül beleegyeztek abba, hogy az örökséget a holokauszt múzeum kapja, de amikor a hatóságok 1999-ben felkutatták volna a hatalmas gyűjteményt, kiderült, hogy több ezer oldalnak nyoma veszett. Az ügyben az FBI nyomozást indított, de továbbra sem leltek a hiányzó oldalak nyomaira. A kulcsot végül egy amerikai történész, Herbert Richardson naplója jelentette a szóban forgó naplórészletekhez, ám többet egyelőre nem lehet tudni a dokumentum sorsáról.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban