Egy eltűnt kastély nyomában

A Balatonfelvidéken, a Keszthelyi-hegység oldalán elterülő Lesencetomaj környéke a kedvező klímának köszönhetően már a XIX. század elején hatalmas szőlőültetvényekkel gazdagodott. Talán ez is adhatta az indíttatást hertelendi és vindornyalaki Hertelendy Ferencnek, a település egyik birtokosának arra, hogy magas fokon foglalkozzon a szőlő- és borkultúrával, kutatásainak tapasztalatait és eredményeit pedig megosztotta a korabeli Borászati szaklapokban, ezzel is elősegítve a hazai szőlőágazat fejlődését.

A Tolna megyéből származó Hertelendy család a XIX. század elején házasság révén szerzett birtokokat a településen, ahol 100 év alatt már közel kétezer katasztrális holddal gazdálkodtak. A családnak a településen kisebb kúriája állt, emellett pedig hatalmas majorsági épületek sorakoztak a birtokon. A zalai főispán, Hertelendy Kálmán 1875-ben hunyt el itt és ekkor 21 éves fia, Hertelendy Ferenc örökölte a lesencetomaji birtoktestet. A gazdasági ismerteket tanult, katonaként is szolgált Ferenc marcali és tapolcai országgyűlési képviselő volt és karrierje egyre magasabbra tört, hiszen 1903-1906 között Zala vármegye, 1908-ban pedig Temes vármegye és Temesvár város főispánja lett, 1905-től a főrendi ház örökös tagjává választották, 1907-től pedig az Osztrák-Magyar Bank Főtanácsosa volt. A korabeli források szerint mind a politika, mind a gazdaság területén jeleskedett. Számos társaságnak tagja volt, így a Balatoni Szövetségnek is, amely célul tűzte ki a környék kulturális és népi építészeti értékeinek felkarolását, a szőlő és a borkultúra fejlesztését. Támogatta a Keszthely-Tapolca vasútvonal kiépítését is. 1914-ben a Szent István-rend lovagkeresztjével tüntették ki.

Magánélete azonban nem volt ennyire sikeres. 1887-ben nősült, de egy évvel ezután felesége, leéki és kenyérlői Farkas Adél elhunyt. Ezután sokig élt egyedül, majd 1894-ben újra megházasodott. A második asszony, gyulai Gaál Irén talán maga is szorgalmazta, hogy a régi, szomorú emlékekkel benőtt és átszőtt kúria helyett egy új, modernebb rezidencia legyen a családi fészek.

A kastély építéséről sajnos kevés forrás maradt fenn, de feltehetően valamikor a házassága után nem sokkal kezdhették építeni, azaz feltételezhetően a korábbi kúriát átépíteni. Az első fénykép az épületről 1902-ből ismert, ahol már jól látszik pompás kialakítása, romantikus jellege, főúri eleganciája, még csak csemetenövényekkel tarkított parkja.

Herczeg Renáta cikkének folytatását keressék a Múlt-kor magazin téli számában

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése