Nofertiti lenne Tutanhamon anyja?

Az utóbbi években egyre több genetikai kutatás próbálta megfejteni, hogy kik lehetettek az ókori Egyiptom leghíresebb uralkodójának, az elsősorban páratlan sírhelyéről ismert gyermekfáraó, Tutanhamon szülei. A korábbi DNS-vizsgálatok szerint a XVIII. dinasztia fáraójának apja Ehnaton, anyja pedig Ahet-Aton építőjének – eddig ismeretlen – testvére volt.

Marc Gabolde genetikus cáfolja az eddigi eredményeket, s az új genetikai bizonyítékok nyomán azt állítja, hogy Tutanhamon anyja nem Ehnaton testvére, hanem főfelesége, a gyönyörű mellszobráról híres Nofertiti (Nefertiti, Nofretete) királyné volt. Azt eddig is tudtuk, hogy Nofertiti Ehnaton neje (és unokatestvére) volt, s hogy hat lánygyermeket hozott a világra, Gabolde azonban úgy véli, hogy a királyné egy fiúval is megörvendeztette házastársát – ő lett volna Tutanhamon.

Gabolde szerint a megvizsgált DNS-ek hasonlósága azon alapszik, hogy három generáción át is unokatestvérek házasodtak egymással a királyi családban, ezáltal a harmadik generációban „az unokatestvérek DNS-e között olyan a hasonlóság, mintha testvérek lennének” – fogalmazott a genetikus.

Tutanhamon a XVIII. dinasztia egyik utolsó fáraója volt, i.e. 1333 és 1324 között uralkodott a Nílus menti birodalomban. Nyolc-kilenc éves korában került a trónra Tutanhaton néven. Uralkodásának második évében, a megváltozott belpolitikai helyzetben, az úgynevezett Amarna-kor végét jelző gesztussal nevét Tutanhamonra változtatta, udvara pedig Ahet-Aton (El-Amarna) városából visszaköltözött Thébába.

Uralkodásának kevés további eseménye ismert, fiatal kora miatt tényleges hatalma nem volt. Építményeit az utódok kisajátították, neve kimaradt a későbbi királylistákból. A Királyok Völgyében épült sírját (KV62), amely elkerülte az utódok és a sírrablók figyelmét, Howard Carter brit régész Lord Carnarvon támogatásával 1922. november 4-én fedezte fel.

Gabolde egyéb érdekességgel is szolgált minapi harvardi előadásában. A genetikus úgy véli, hogy Tutanhamon nevezetes sírja eredetileg nem temetkezési célból készült. Az "igazi" sírhelyen ugyanis még javában folytak az építkezések, amikor a fáraó – máig tisztázatlan körülmények között – 19 éves korában elhunyt, s azt valahol a Nílus mentén, a Királyok Völgyében kell keresni.

A feliratok és képi ábrázolások alapján Gabolde azt állítja, hogy Tutanhamon hadjáratot szervezett a mai Szíria területére, de ebben valószínűleg személyesen nem vett részt. A szakember szerint 1922-ben egy ismeretlen aranysólyom-fejes csat is előkerült a gyermekfáraó sírjából, azonban ez azóta elveszett; az értékes leletet egy magángyűjtő vette meg, akinek maga Carter adhatta el, hogy a befolyt pénzből állni tudja egy későbbi műtétjét.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról