2022. nyár: Mesebeli menyegzők
ITT támogathatsz bennünket

1956 a határon túl

2012. október 23. 08:03

Bár nem voltak a szovjetek és a románok között fegyveres összetűzések, a megtorlás ugyanolyan méretű volt Romániában, mint Magyarországon - mondta el Stefano Bottoni a Magyarok Házában megtartott történelmi verseny díjkiosztóján.

1956 októbere Romániában

A második világháború utáni Romániában szilárdan állt a kommunizmus, nem volt megosztott a kormánypárt, számottevő belső ellenzékről sem beszélhetünk. Hogy ezt az „idilli” állapotot megőrizzék – értesülve a magyarországi kezdeti mozgolódásokról – már 1956. október 21-én lezárták a határokat, s a postaforgalmat is fokozottabban ellenőrizték – kezdte rendkívüli történelemóráját Stefano Bottoni olasz származású történész.

A Magyar Rádió erős sugárzását – mivel testvéri kommunista országról volt szó – azonban nem zavarták, s egészen Bukarest vonaláig fogható volt, így ez vált a magyar forradalmi események legfőbb hírszállító csatornájává. A rádió hangvételében történt változást viszont rögtön észrevették Romániában, s már október 24-25-én kisebb megmozdulásokat szerveztek Kolozsvárott.

A felkelés Temesváron, a többnemzetiségű egyetemvárosban váltotta ki a legnagyobb hatást. A főiskolások és egyetemisták összeállították követeléseiket, amelyek első pontjai még saját partikuláris igényeikről szóltak (például az egyetemi menza hiányosságainak pótlása), majd sorra megjelentek a Szovjetunió ellen irányuló pontok.

Október 30-31-én tüntetést szerveztek, amelybe a város többi lakosát is igyekeztek bevonni. Azonban a szovjet csapatok hamar körbezárták Temesvárt, s fél nap alatt felszámolták a mozgalmat. Megtorlásként 2000 diákot két héten keresztül tartottak fogva a közeli laktanyában, majd megfélemlítő kampányok és koncepciós perek sorozata következett – számolt be a történész előadásában.

Romániában más lehetőségekkel kellett szembenézniük a felkelések szervezőinek. Magyarországhoz képest lényegesen keményebb diktatúra volt az országban, s a csupán egy-két napig tartó, egy-egy városra korlátozódó megmozdulások során – amelyek során nem dördült el fegyver – közel annyi ember került börtönbe, mint a több ezer halottal járó, s közel 20 ezer sérültet számláló magyar forradalom megtorlása során.

A romániai megtorlások országos mérlege 1956 és 1961 között a következő volt: 13 ezer elítélt, 32 ezer bebörtönzött, 45 végrehajtott halálos ítélet, s több százan voltak, akik a kínzások során vesztették életüket.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. nyár: Mesebeli menyegzők
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár