1956 a határon túl

1956 októbere Romániában

A második világháború utáni Romániában szilárdan állt a kommunizmus, nem volt megosztott a kormánypárt, számottevő belső ellenzékről sem beszélhetünk. Hogy ezt az „idilli” állapotot megőrizzék – értesülve a magyarországi kezdeti mozgolódásokról – már 1956. október 21-én lezárták a határokat, s a postaforgalmat is fokozottabban ellenőrizték – kezdte rendkívüli történelemóráját Stefano Bottoni olasz származású történész.

A Magyar Rádió erős sugárzását – mivel testvéri kommunista országról volt szó – azonban nem zavarták, s egészen Bukarest vonaláig fogható volt, így ez vált a magyar forradalmi események legfőbb hírszállító csatornájává. A rádió hangvételében történt változást viszont rögtön észrevették Romániában, s már október 24-25-én kisebb megmozdulásokat szerveztek Kolozsvárott.

A felkelés Temesváron, a többnemzetiségű egyetemvárosban váltotta ki a legnagyobb hatást. A főiskolások és egyetemisták összeállították követeléseiket, amelyek első pontjai még saját partikuláris igényeikről szóltak (például az egyetemi menza hiányosságainak pótlása), majd sorra megjelentek a Szovjetunió ellen irányuló pontok.

Október 30-31-én tüntetést szerveztek, amelybe a város többi lakosát is igyekeztek bevonni. Azonban a szovjet csapatok hamar körbezárták Temesvárt, s fél nap alatt felszámolták a mozgalmat. Megtorlásként 2000 diákot két héten keresztül tartottak fogva a közeli laktanyában, majd megfélemlítő kampányok és koncepciós perek sorozata következett – számolt be a történész előadásában.

Romániában más lehetőségekkel kellett szembenézniük a felkelések szervezőinek. Magyarországhoz képest lényegesen keményebb diktatúra volt az országban, s a csupán egy-két napig tartó, egy-egy városra korlátozódó megmozdulások során – amelyek során nem dördült el fegyver – közel annyi ember került börtönbe, mint a több ezer halottal járó, s közel 20 ezer sérültet számláló magyar forradalom megtorlása során.

A romániai megtorlások országos mérlege 1956 és 1961 között a következő volt: 13 ezer elítélt, 32 ezer bebörtönzött, 45 végrehajtott halálos ítélet, s több százan voltak, akik a kínzások során vesztették életüket.

1. 1956 októbere Romániában
2. 1956 hatása a többi szomszédos országra
3. 1956 jelentősége

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

3. A keleti és a nyugati blokk jellemzői a kétpólusú világ időszakában
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
• 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
• Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
• Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
• Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
• Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
• A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
• Párhuzamosan kellett kül- és belpolitikailag is legitimálni Németország újraegyesülését
• 10 tény a berlini falról