Saját történelmüket sem ismerik a kanadaiak
2012. szeptember 3. 15:48
Lesújtó eredményeket hozott az a közvélemény-kutatás Kanadában, amely azt firtatta, hogy mit gondolnak az emberek az 1812-es amerikai-kanadai háborúról - mint kiderült, nem sok mindent, mivel csak nagyon kevesen ismerik az észak-amerikai ország modern kori történelmének amúgy egyik legfontosabb konfliktusát.
Korábban
A Phoenix Strategic Perspectives Inc. által végzett közvélemény-kutatásból kiderült: csak nagyon kevesen vannak, akik hallottak róla, hogy idén ünnepli az ország az 1812-es amerikai-kanadai háború bicentenáriumát, de magát a konfliktust még ennél is kevesebben tudták megnevezni.
A lesújtó eredménnyel végződő felmérés rossz hír a Stephen Harper vezette kormánynak – jegyzi meg a Global Toronto című kanadai lap –, mivel Ottawa eddig 28 millió dollárt költött a különféle történelmi játékokra, televíziós hirdetésekre, kiállításokra, de kiadtak egy 60 dolláros emlékpénzt is, valamint háborús alkalmazást gyártottak az okostelefonokra.
A telefonos közvélemény-kutatás egyik legmegdöbbentőbb eredménye, hogy azon kanadaiak sem tudták elhelyezni a háborút, akik az 1812-es fegyveres konfliktus legfontosabb helyszínein – így például a Niagara-régióban – élnek. A 84 oldalas felmérésből az is kiderült, hogy bár a lakosság fontosnak tartja a történelmi események megünneplését, sokkal kisebb körítést szerveznének köréjük, valamint hogy az egyes csatákról való megemlékezést sem tartják jó ötletnek. Ez nem jó ómen a kanadai kormánynak, amely úgy tervezi, hogy 1917-ben méltó módon megünnepli a Vimy Ridge-i csata 100. évfordulóját.
Az 1812-1814-es háborút 1812. június 18-án deklarálta Madison elnök. Az Egyesült Államoknak több oka volt az összetűzésre: egyrészt a brit egységek amerikai kereskedelmi hajók tengerészeit rabolták el, másrészt a fiatal állam terjeszkedni akart északi szomszédja kárára, azt gondolván, hogy a brit erőket úgyis lefoglalják a napóleoni háborúk, ráadásul az amerikai hatóságok attól féltek, hogy indiánokat fegyvereznek fel ellenük.
A több évig elhúzódó háború során váltakozott a hadiszerencse, a brit erők 1812-ben például a Capitolium épületét is felgyújtották. A háború végül az 1814-ben megkötött genti békével zárult le; igazi vesztesei csak az angolokkal szövetségben lévő indián törzsek voltak, akiket a britek magukra hagytak.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód
- Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
- Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
- Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
- Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
- Megérdemelték a kitelepítést a németek?
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája 09:50
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat tegnap
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét tegnap
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud tegnap
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját tegnap
- Épített fény címmel nyílt kiállítás Lucien Hervé munkáiból a zürichi Le Corbusier-pavilonban tegnap
- Harci bemutatók és ókori játékok is várják a látogatókat az aquincumi Floralián tegnap
- Sosem tudott egészen kiteljesedni az egyik legkeresettebb rendező, Orson Welles tegnap
