2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Saját történelmüket sem ismerik a kanadaiak

2012. szeptember 3. 15:48

Lesújtó eredményeket hozott az a közvélemény-kutatás Kanadában, amely azt firtatta, hogy mit gondolnak az emberek az 1812-es amerikai-kanadai háborúról - mint kiderült, nem sok mindent, mivel csak nagyon kevesen ismerik az észak-amerikai ország modern kori történelmének amúgy egyik legfontosabb konfliktusát.

A Phoenix Strategic Perspectives Inc. által végzett közvélemény-kutatásból kiderült: csak nagyon kevesen vannak, akik hallottak róla, hogy idén ünnepli az ország az 1812-es amerikai-kanadai háború bicentenáriumát, de magát a konfliktust még ennél is kevesebben tudták megnevezni.

A lesújtó eredménnyel végződő felmérés rossz hír a Stephen Harper vezette kormánynak – jegyzi meg a Global Toronto című kanadai lap –, mivel Ottawa eddig 28 millió dollárt költött a különféle történelmi játékokra, televíziós hirdetésekre, kiállításokra, de kiadtak egy 60 dolláros emlékpénzt is, valamint háborús alkalmazást gyártottak az okostelefonokra.

A telefonos közvélemény-kutatás egyik legmegdöbbentőbb eredménye, hogy azon kanadaiak sem tudták elhelyezni a háborút, akik az 1812-es fegyveres konfliktus legfontosabb helyszínein – így például a Niagara-régióban – élnek. A 84 oldalas felmérésből az is kiderült, hogy bár a lakosság fontosnak tartja a történelmi események megünneplését, sokkal kisebb körítést szerveznének köréjük, valamint hogy az egyes csatákról való megemlékezést sem tartják jó ötletnek. Ez nem jó ómen a kanadai kormánynak, amely úgy tervezi, hogy 1917-ben méltó módon megünnepli a Vimy Ridge-i csata 100. évfordulóját.

Az 1812-1814-es háborút 1812. június 18-án deklarálta Madison elnök. Az Egyesült Államoknak több oka volt az összetűzésre: egyrészt a brit egységek amerikai kereskedelmi hajók tengerészeit rabolták el, másrészt a fiatal állam terjeszkedni akart északi szomszédja kárára, azt gondolván, hogy a brit erőket úgyis lefoglalják a napóleoni háborúk, ráadásul az amerikai hatóságok attól féltek, hogy indiánokat fegyvereznek fel ellenük.

A több évig elhúzódó háború során váltakozott a hadiszerencse, a brit erők 1812-ben például a Capitolium épületét is felgyújtották. A háború végül az 1814-ben megkötött genti békével zárult le; igazi vesztesei csak az angolokkal szövetségben lévő indián törzsek voltak, akiket a britek magukra hagytak.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár