Ami naggyá tette Kanadát

2012. április 16. 08:57

Tízezer áldozatot, köztük 3600 kanadai életét követelte az első világháború egyik kevéssé ismert csatája, a Vimy-i ütközet. Az észak-amerikai ország számára mégis ez volt az a pillanat, amikor az ország fellépett a világpolitika színpadára és egységes lett.

Korábban

Sok történész van azon az állásponton, hogy – bármennyire is gyakran emlegetik a tengerentúlon, többet, mint a világháború többi, jóval fontosabb csatáját – az 1917-es Vimy Ridge-i ütközet nem járult hozzá jelentősen az antanthatalmak győzelméhez, a mindent eldöntő csatákat ugyanis 1918 augusztusa és novembere között vívták, 18 hónappal később.

„Fontossága a szimbolizmusában rejlik” – magyarázta Jonathan Vance, a Western Ontario Egyetem történészprofesszora, majd hozzátette, hogy ez volt az első alkalom, amikor a kanadai hadsereg négy hadosztálya egyszerre harcolt.

Egy hete négyezer kadét és főiskolás utazott Észak-Franciaországba, hogy részt vegyen a csata 95. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen. A Vimy-csatában összesen tízezer katona, köztük 3600 kanadai esett el. Az első világháború többi csatájához képest az áldozatok száma alacsony volt, különösen ha azt vesszük, hogy a Királyi Új-Fundlandi Ezredet 1916. július 1-jén Beaumont-Hamelnél gyakorlatilag teljesen kiirtották.

Jonathan szerint Vimy Ridge hozzájárult ahhoz, hogy megszülessen az egységes kanadai nemzet. „A csata után sokszor elhangzott, hogy milyen jó példa volt ez Kanada számára, hogy mit kell csinálni, ha közös cél érdekében egyesül a világ. Ez megmutatta, hogy milyen nagy tud lenni az ország, ha közösen kell lépni” – mondta el a történész