Dől a Colosseum

A kétezer éves Colosseum déli fala 40 centiméterrel van lejjebb, mint az északi. A nem túl jelentős eltérés ellenére szakértők vizsgálják, hogy nincs-e szükség azonnali javításra. A statikusok legalább egy éven át figyelik műszerekkel, hogy mennyire dől a Colosseum, és azt is, hogy a mellette vezető utak nagy forgalmának van-e hatása az ókori amfiteátrum állagára. Az előzetes vélekedések szerint nem kizárt, hogy repedés van az építmény alapjában, legalábbis így gondolja Giorgio Monti, a római La Spazienza Egyetem építészeti karának professzora.

A Colosseum dőlése mindazonáltal még igen messze van a pisai toronyétól, amelyé 3,97 fokos. A Colosseumé még fokpercekben sem igen mérhető. A világ legferdébb építménye egyébként nem a pisai torony, hanem Suurhusen német falu templomtornya. Annak elhajlása 5,07 fok, ugyanakkor fele olyan magas sincs, mint a pisai torony.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Középkor

• Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be
• Pénzhiány és bosszúvágy vezetett a Bizánci Birodalom hanyatlásához
• Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
• Új alapokra helyezte politikáját IV. Béla a tatárjárás után
• Egyszerre aratott sikert és vallott kudarcot a „hosszú hadjárat”
• Igazi fenegyerek volt a középkor egyik utolsó költője, François Villon
• Gyerekek, nemesek és prostituáltak is elindultak a keresztes hadjáratra
• Megszentelt földön végzett riválisával a skót szabadságharcos
• A Moldva sodorta el a mártír Nepomuki Szent Jánost