Dől a Colosseum

A kétezer éves Colosseum déli fala 40 centiméterrel van lejjebb, mint az északi. A nem túl jelentős eltérés ellenére szakértők vizsgálják, hogy nincs-e szükség azonnali javításra. A statikusok legalább egy éven át figyelik műszerekkel, hogy mennyire dől a Colosseum, és azt is, hogy a mellette vezető utak nagy forgalmának van-e hatása az ókori amfiteátrum állagára. Az előzetes vélekedések szerint nem kizárt, hogy repedés van az építmény alapjában, legalábbis így gondolja Giorgio Monti, a római La Spazienza Egyetem építészeti karának professzora.

A Colosseum dőlése mindazonáltal még igen messze van a pisai toronyétól, amelyé 3,97 fokos. A Colosseumé még fokpercekben sem igen mérhető. A világ legferdébb építménye egyébként nem a pisai torony, hanem Suurhusen német falu templomtornya. Annak elhajlása 5,07 fok, ugyanakkor fele olyan magas sincs, mint a pisai torony.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. Az ENSZ és az Európai Unió
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• 1948 óta a „visszatérés joga” áll az izraeli-palesztin konfliktus középpontjában
• 26 éves az Európai Unió
• Tényleg nem tett meg mindent az ENSZ a magyar ügy érdekében 1956-ban
• Botrányok övezték az egyik legnagyobbb ENSZ-szervezet történetét
• A gázai lőporos hordó - az arab-izraeli konfliktus története
• 10 tény a ruandai népirtásról
• 60 éve lett vége a hidegháború legvéresebb konfliktusának
• Az ENSZ-re sózta London Palesztinát
• Viták a közös európai történelem kapcsán