7 végzetes pillanat

II. József kiadja a türelmi rendeletet

2004. május 21. 03:10

II. József egyházpolitikájának - a szűkebb értelemben vett jozefinizmusnak - célja: alárendelni az egyházat az államnak. A jozefinista egyházpolitika korlátozni igyekezett a pápaság befolyását a Habsburg Birodalom területén. Ennek előzménye, hogy Mária Terézia 1767. május 21-én kiadott rendelete értelmében, az örökös tartományokban minden pápai brévét csak az uralkodó engedélyével (placetum regium) lehetett kihirdetni. II. József 1781. március 26-án megújította és Magyarországra is kiterjesztette ezt a rendeletet. Több, az állam érdekét sértő pápai bullát betiltottak. Megszüntették a kolostorok pápáktól kapott privilégiumait, melyeknek értelmében állami adómentességet élveztek (1768); tilalmazták a Szentszékkel való közvetlen kapcsolattartást, és tiltották, hogy a szerzetesrendek külföldi elöljáróik utasítását elfogadják. II. József legjelentősebb egyházpolitikai intézkedése a türelmi rendelet kiadása volt (1781. október 25-én), mely a protestáns (evangélikus és református) és ortodox (görögkeleti) hívőknek szabad vallásgyakorlatot biztosított, és megnyitotta előttük a magasabb állami hivatalokat is. Engedélyezte számukra, hogy megfelelő anyagi feltételek esetén templomot építsenek, és papot tartsanak, s kivonta őket a katolikus püspökök ellenőrzése alól. II. József 1782. január 12-én kiadott rendeletében feloszlatta a "hasznos tevékenységet" nem folytató szerzetesrendeket, vagyis azokat, amelyek nem oktatással, betegápolással vagy a képzéssel foglalkoztak. Így feloszlott a kamalduli, a kapucinus, a karmelita, a karthauzi, a klarissza, a bencés, a ciszterci, a domonkos, a ferences, a pálos és a premontrei szerzetesrend (összesen 134 férfi és 6 női kolostor, 1484 szerzetessel és 190 apácával). A feloszlatott szerzetesrendek vagyona a Magyar Kamara Vallásalapjának kezelésébe került; részben elárverezték, s a befolyt összeget az új plébániák felállítására és felszerelésére használták fel. II. József összeíratta az egyházi vagyont és jövedelmeket, és azokat is a Vallásalap ellenőrzése alá helyezte (1782. október 10.). Kimondta: egyházi személy vagy közösség csak szükségleteinek megfelelően haszonélvezője az egyházi vagyonnak, és így az egyházi vagyon- és a jövedelemfölösleg fölött az uralkodó rendelkezik, s azt a lelki gondozásra és a szegének és a rászorulók javára fordítja. II. József szabályozta az egyház működését is. Az ún. generálszemináriumok felállításával (1783. november 1-én, Pozsonyban, Pesten és Zágrábban) egységesíteni és központosítani kívánta a papnevelést és képzést. Rendeletet adott ki a házasságkötésről. Szabályozta a kultusz és a mise rendjét. Csökkentette az egyházi ünnepnapok számát. Az úrnapit kivéve megtiltotta a körmentek tartását (1785. szeptember 30.). VI. Pius pápa, hogy a császárt az egyházat érintő rendeletek visszavonására bírja, 1782. március 22-e és április 24-e között Bécsben időzött. A "fordított Canossa-járás" eredménytelen volt, sőt a pápa II. József 1783. decemberi római látogatásakor az egyházi kormányzat ügyében további engedményekre kényszerült, hogy megakadályozza az osztrák egyház elszakadását a Szentszéktől.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!