Animációs rajzok az őskori barlangok falán

2012. június 5. 08:49

30 ezer évvel ezelőtt az ősemberek olyan, képregényszerű eljárásokat alkalmaztak a barlangok falán, amivel az lehetett a szemlélő benyomása, mintha az állatok mozognának – mutatott rá két francia kutató. Az alkotók által elsajátított egyik technika ráadásul a 19. századból ismert taumatróp működési elvén alapszik.

Korábban

Az őskori művészek csontkorongon ábrázolták az oroszlánokat és egyéb vadállatokat, amivel azt a benyomást keltették, mintha az állatok folyamatos mozgásban lennének – erre a következtetésre jutott kutatásuk során két francia kutató, Marc Azéma (Toulouse-Le Mirail Egyetem) és Florent Rivère. „A művészek életet akartak vinni a rajzokba” – foglalta össze Azéma. „A legtöbb rajz mozgás közben ábrázolja az állatokat” – fűzte hozzá.

A rajzok előtt elhúzott lobogó fáklyák ráadásul tovább erősítették a hatást – olvasható az Antiquity című tudományos folyóirat legújabb számában, amely Azéma és Rivère húszéves kutatómunkájának summázata. Ők voltak egyébként az első olyan szakemberek, akik rámutattak a Chauvet-és La Baume Latrone-barlangok "animációs" festményeire.

A Chauvet-barlangban található egyik tízméteres rajzon egy komplett vadászjelenet látható. A történet az oroszlánok „bemutatásával” kezdődik, amint éppen vadászni indulnak, közelükben mamutokkal és egyéb állatokkal. A festmény második részében egy falka oroszlán tűnik fel, és jól láthatóan egy bölényt vesznek üldözőbe.

Az őskori alkotóknak jórészt az ilyen témájú rajzokon sikerült mozgásban megörökíteniük az állatokat. A Chauvet-barlang falán például egy olyan bölény látható, amelynek két különféle testhelyzete, ezáltal nyolc lába van, s azt a benyomást kelti, mintha a nagytestű emlős éppen üldözői elől menekülne. Franciaországban 12 barlangban összesen 53 állatot ábrázoltak így; egyedül a lascaux-i barlangban 20 olyan állat van, amely több fejjel, lábbal vagy farokkal rendelkezik.

A kutatók olyan csontokat is találtak, amelyek az 1825-ben felfedezett taumatróp elvén működnek; ez egy olyan korong, amely átlója körül forgatható, mindkét oldalán képpel. A Francia-és Spanyolországban előkerülő leleteken ülő illetve álló testhelyzetben látható állatok vannak, a korongot forgatva pedig az lehetett a képzete az embernek, mintha az állatok mozgásban lennének.