Százéves a Pravda

"Kérek egy kávét és egy Pravdát - mondja egy férfi törzshelyén, egy moszkvai kávézóban. Kávé van, Pravda nincs - válaszol a pincér. Néhány nap múlva megismétlődik a jelenet, a pincér egyre idegesebben válaszol. A harmadik alkalommal megkérdezi a vendéget: mondja, miért kéri folyton a Pravdát, hiszen az újság már megszűnt? Kérem, ismételje meg ezt egy párszor, olyan jó hallani - válaszolja széles mosollyal a férfi".

A Pravdához való viszonyról sokat eláruló vicc a Szovjetunió széthullását követően keletkezett. A Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) Központi Bizottságának szócsöve 1991-ben megszűnt vezető pártlap lenni: 1991. augusztus 22-én jelent meg utolsó alkalommal. Túlélését előbb egy görög üzletember finanszírozta, mai, ellenzéki lapként való létezését pedig az orosz kommunista pártnak köszönheti. Példányszáma a korábbi 10 millióról mára 100 ezerre esett vissza.

A Pravda (Igazság) című kommunista párti orosz napilap 1912. május 5-én jelent meg először Szentpéterváron. Alapítója maga Vlagyimir Iljics Lenin volt. 1908-ban azonban már létezett egy ilyen nevű újság, amelyet Lev Trockij alapított Bécsben. A vitában, amelyhez a német szociáldemokratákat kérték fel döntőbírónak, végül Lenin győzött. 1912-1914 között a bolsevikok vezetője szerkesztette a Pravdát, amelyben 285 cikke jelent meg.

Az 1917-es bolsevik forradalomig 30-40 ezer példányban jelent meg a Pravda, s bár a cári hatalom többször betiltotta, más néven újra és újra kinyomtatták. A forradalom után Nyikolaj Buharin lett a főszerkesztője, és egészen 1929-ig az is maradt, amíg kegyvesztett nem lett. Rajta kívül a leghosszabb ideig Viktor Afanaszjev vezette a lapot.

Valaha 46 országban voltak tudósítói, és olyan munkatársakkal dolgozott, mint az egykori orosz miniszterelnök és külügyminiszter, Jevgenyij Primakov, aki a lap közel-keleti szakértője, tudósítója volt. A lap a központi propaganda eszközeként tömény ideológiát terjesztett. Bár kötelezővé tették olvasását a kádereknek, munkahelyi vezetőknek, az emberek többsége számára olvashatatlan, unalmas volt. Szentségtörésnek számított, ha a piacon, vagy boltokban ebbe csomagolták az árut, de a lap mindig megtalálta "méltó helyét".

A politikához értők és főként a politika akaratától függők megtanultak a "sorok között" olvasni. Ahogy azt a szovjet időszakban az emberek kesernyésen megjegyezték: a Pravdában semmilyen igazság nem volt, az Izvesztyijában (Hírek), a másik országos napilapban meg semmilyen hírt sem lehetett találni.

A brezsnyevi pangás idején született az a vicc is, amely szerint "Nagy Sándor, Dzsingisz kán és Napóleon a Lenin mauzóleum tribünjéről figyelik november hetedikén a katonai parádét. Előbbi kettő sóhajtozik: ha nekem ilyen tankjaim lettek volna, ha ilyen rakétáim lettek volna! Napóleon nem szól egy szót sem, a Pravdát tanulmányozza figyelmesen, majd összehajtja és csak annyit mond: ha nekem ilyen újságom lett volna senki sem tudja meg a mai napig, hogy Waterloonál elveszítettem a csatát!".

1997-ben az Oroszországi Kommunista Párt kongresszusán döntés született arról, hogy a párt lapjaként kiadják a Pravdát. Ma Krasznogorszkban nyomtatják, Moszkvában pedig a hatalmas székház helyett csak néhány szobából áll a Pravda utcai szerkesztőség, amelyet még mindig Lenin, Marx és Sztálin mellszobrai, fotói díszítenek. Mintha megállt volna az idő. Ahogy a lap címoldalán ma is szerepel a felhívás: "Világ proletárjai, egyesüljetek!", és Lenin fényképe is ott díszeleg, amint az orosz proletariátus vezetője a Pravdát olvassa. Borisz Komockij főszerkesztő arra panaszkodik, hogy minden nap a túlélésért küzdenek, munkatársaik gyakorlatilag ingyen dolgoznak.

A 100 éves jubileumon Dmitrij Medvegyev leköszönő államfő így köszöntötte a lap szerkesztőségét: "A Pravda története folyamatos kapcsolatban van országunk sorsával és a nemzeti újságírás fejlődésével.(..) Fontos, hogy a lap megtalálta helyét az orosz sajtópiacon" - olvasható az orosz elnöki honlapon.

Szombat este ünnepi koncerttel ünnepelték Moszkvában, a szakszervezetek oszlopcsarnokos házában a szovjet-orosz sajtó ma már történelmi darabjának 100 évét. Ott ravatalozták fel annak idején a szovjet vezetőket: Lenint, Sztálint, Brezsnyevet és másokat. A Pravdától még nem búcsúznak Oroszországban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2019

• Örömteli pillanat szomorú szentekkel
• A csákigorbói Haller–Jósika-kastély
• Sztálingrád: a Wehrmacht jeges csapdája
• Expedíció a maja őserdőbe
• Napóleon fagyos orosz pokla
• A japán közlegény megmentése
• Szent Margit kortársainak világképe
• A tarhonya diadalmas útja
• Lola Montez botrányai