2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Mit ér a politikus, ha államfő?

2012. március 30. 19:39

Magyarország államformája a 20. század folyamán annyiszor változott, mint az azt megelőző évszázadok, évezredek során egyetlen egyszer sem. Ennek megfelelően az államfői funkció is örökösen módosult, nem beszélve az elnevezésről: hol kormányzónak, hol nemzetvezetőnek, hol pedig az Elnöki Tanács elnökének nevezték. A hatalmi jogosítványok szintén állandó változásban voltak, birtokosának egyszer teljhatalom jutott, míg máskor a poszt szinte teljesen kiüresedett és értelmét vesztette. A három köztársaság, a népköztársaság és a diktatúrák államfőinek portréi következnek.

Az első Magyar Köztársaság és a Tanácsköztársaság

Károlyi Mihály mikor a világháború kitörése előtt csatlakozott a Justh-féle Függetlenségi Párthoz, egyre inkább kezdett szembefordulni az uralkodó politikai osztályok hatalomgyakorlási módszereivel. A jogász végzettségű baloldali politikus követelte az általános választójog bevezetését, kritikával illette az Osztrák-Magyar Monarchia háborús politikáját valamint a németekkel való szövetséget, s ennek érdekében a világháború végéhez közeledve határozott békeagitációt folytatott. A Függetlenségi Pártból kivált balszárnyból megalakított Károlyi Párt vezetőjeként nagy népszerűséget szerzett a békére vágyó, a háborútól és szenvedéstől végletekig elcsigázott tömegek körében.

Károlyi Mihály

Az 1918. októberi események idején a polgári demokratikus (őszirózsás) forradalom vezető egyéniségévé lépett elő, s az ellenkormány, a Nemzeti Tanács vezetője lett. A nép nyomására IV. Károly király Károlyit 1918. október 31-én miniszterelnökké nevezte ki, ezen tisztséget 1919. január 11-ig töltötte be, amikor köztársasági elnök lett, addig a Magyar Nemzeti Tanáccsal közösen gyakorolta az államfői jogokat. Kormányfőként megkezdte a polgári demokratikus reformok megvalósítását, s lépéseket tett a mérsékelt földreform bevezetésének irányába. Mivel azonban nem tudott dönteni az újabb magyar területek kiürítéséről szóló Vix-jegyzék elfogadása és az ellenállás megszervezése között, március 21-én lemondott és átadta a hatalmat.

Károlyi lemondása után, 1919. március 21-én kiáltották ki a rövid életű, 133 napig fennálló proletárdiktatúrát, a Tanácsköztársaságot. Ugyan a Tanácsköztársaság legfőbb szerve a Forradalmi Kormányzótanács volt, a hatalom igazi gyakorlói a népbiztosok voltak. Augusztus 1-éig a Forradalmi Kormányzótanács elnökeként Garbai Sándor gyakorolta az államfői jogokat, helyettese Dovcsák Antal volt. A proletárdiktatúra bukása utáni zavaros időkben először a kormányzói jogkörrel rendelkező József főherceg, majd a miniszterelnök, Friedrich István lett Magyarország kvázi-államfője.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár