Mit ér a politikus, ha államfő?
2012. március 30. 19:39
Magyarország államformája a 20. század folyamán annyiszor változott, mint az azt megelőző évszázadok, évezredek során egyetlen egyszer sem. Ennek megfelelően az államfői funkció is örökösen módosult, nem beszélve az elnevezésről: hol kormányzónak, hol nemzetvezetőnek, hol pedig az Elnöki Tanács elnökének nevezték. A hatalmi jogosítványok szintén állandó változásban voltak, birtokosának egyszer teljhatalom jutott, míg máskor a poszt szinte teljesen kiüresedett és értelmét vesztette. A három köztársaság, a népköztársaság és a diktatúrák államfőinek portréi következnek.
Korábban
Az első Magyar Köztársaság és a Tanácsköztársaság
Károlyi Mihály mikor a világháború kitörése előtt csatlakozott a Justh-féle Függetlenségi Párthoz, egyre inkább kezdett szembefordulni az uralkodó politikai osztályok hatalomgyakorlási módszereivel. A jogász végzettségű baloldali politikus követelte az általános választójog bevezetését, kritikával illette az Osztrák-Magyar Monarchia háborús politikáját valamint a németekkel való szövetséget, s ennek érdekében a világháború végéhez közeledve határozott békeagitációt folytatott. A Függetlenségi Pártból kivált balszárnyból megalakított Károlyi Párt vezetőjeként nagy népszerűséget szerzett a békére vágyó, a háborútól és szenvedéstől végletekig elcsigázott tömegek körében.
Károlyi Mihály
Az 1918. októberi események idején a polgári demokratikus (őszirózsás) forradalom vezető egyéniségévé lépett elő, s az ellenkormány, a Nemzeti Tanács vezetője lett. A nép nyomására IV. Károly király Károlyit 1918. október 31-én miniszterelnökké nevezte ki, ezen tisztséget 1919. január 11-ig töltötte be, amikor köztársasági elnök lett, addig a Magyar Nemzeti Tanáccsal közösen gyakorolta az államfői jogokat. Kormányfőként megkezdte a polgári demokratikus reformok megvalósítását, s lépéseket tett a mérsékelt földreform bevezetésének irányába. Mivel azonban nem tudott dönteni az újabb magyar területek kiürítéséről szóló Vix-jegyzék elfogadása és az ellenállás megszervezése között, március 21-én lemondott és átadta a hatalmat.
Károlyi lemondása után, 1919. március 21-én kiáltották ki a rövid életű, 133 napig fennálló proletárdiktatúrát, a Tanácsköztársaságot. Ugyan a Tanácsköztársaság legfőbb szerve a Forradalmi Kormányzótanács volt, a hatalom igazi gyakorlói a népbiztosok voltak. Augusztus 1-éig a Forradalmi Kormányzótanács elnökeként Garbai Sándor gyakorolta az államfői jogokat, helyettese Dovcsák Antal volt. A proletárdiktatúra bukása utáni zavaros időkben először a kormányzói jogkörrel rendelkező József főherceg, majd a miniszterelnök, Friedrich István lett Magyarország kvázi-államfője.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2021
- Ókori emberáldozatok
- A magyar könnyűzene a hetvenes években
- Az MSZMP-tömegszervezetek mindennapjai
- Piranesi rézkarcbörtönei
- Itt a szép, itt a jó, itt a parázs gesztenye!
- A szepesgörgői Görgey–Csáky-kastély
- Magyar konyha a gulyás előtt
- A háztáji gazdálkodás kialakulása és szerepe
- Az Én évtizede a rockzenében
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap