Hollywood új sztárja: Da Vinci
2012. március 20. 16:20
Leonardo Da Vinci a közeljövőben két hollywoodi produkcióban is szerepet kap: természetfeletti erők ellen harcol és megmenti Európát attól, hogy az öreg kontinens visszazuhanjon a középkorba.
Korábban
A szerep jól áll a reneszánsz polihisztornak, aki nem csak az anatómiai kutatásairól és háborús eszközök megtervezéséről ismert, de egyszerre volt zseniális elme és korának vágyott férfiúja. Mona Lisa festőjét, a vitruviusi ember megalkotóját reneszánsz kortársai jóképűnek és sármosnak tartották; az egyik feljegyzés mellére bomló, gyönyörű göndör hajáról ír, míg Giorgio Vasari szerint Da Vinci a patkót és a harangnyelvet is meghajlítja – ha ma élne, biztosan meghódítaná Hollywoodot.
Leonardo legnagyobb ereje azonban látásmódjában és képzelőerejében rejlett – állítja a reneszánsz mesterről könyvet (Da Vinci szelleme) író Toby Lester, utalva Leonardo jegyzetfüzeteire, amely tele van háromdimenziós rajzokkal, kezdve az emberi testektől egészen a mérnöki tervekig. „Hátborzongatóan furcsa képessége volt arra, hogy úgy lássa a dolgokat, ahogyan azt más nem tudja. Anatómiai rajzainak részleteit ma csak MRI- és CAT-vizsgálatokkal tudjuk feltárni” – tette hozzá.
A papírokon maradt tankok és repülő szerkezetek közül számosat a népszerű számítógépes játék, az Assassin's Creed „keltett életre”, de már Hollywood is lát bennük fantáziát. Nem Leonardo volt azonban az egyetlen, aki támadó és félautomata fegyvereket álmodott a 15. század közepén, sőt volt olyan terve, amelynek alapötletét más gondolkodótól vette, de akadtak olyanok is, amelyek a gyakorlatban csődöt mondtak.
Lester szerint ez mit sem von le Da Vinci érdemeiből: szerinte a tudós jóval kora előtt járt a technológiai újítások terén. „Az a különös, hogy Leonardo forradalmi tetteket vitt véghez az orvoslásban és a tudományban, de ha nem élt volna, akkor is megszületnek ezek a találmányok” – fejtette ki a kutató.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek 14:20
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap