A bolgár ortodox egyház sötét múltja
2012. január 23. 12:14 MTI
A kommunizmus kísértete ismét bejárja Bulgáriát: az ortodox egyház 15 vezető papja közül 11-ről bebizonyította egy hivatalosan felkért bizottság, hogy együttműködött a rendszer titkosrendőrségével. Még ha az ügynek nincs is jogi következménye, miatta kompromittálódik az egyház, amelyhez hagyományosan a lakosság 80 százaléka tartozik.
Korábban
A kommunista korszak bűneit vizsgáló bizottság megállapította, hogy a szóban forgó metropoliták együttműködtek a titkosrendőrségnek "az ellenzéki szellemiség elleni osztályával". Közülük csak egy ismerte el ezt, a többiek tagadják a vádat, vagy hallgatnak. Nincs közöttük a 97 éves Makszim pátriárka, akinek a személyét a kommunista rendszer a nyílt színen tiszteletben tartotta.
Bojko Boriszov kormányfő szerint megrázó a bizottság vizsgálódásának eredménye. Egy délnyugat-bulgáriai egyházközség papjai pedig "hitehagyóknak", "az egyház testét mérgező gennyes sebnek" minősítették az egykori ügynök-főpapokat. Követelik, hogy a szóban forgó metropoliták mondjanak le.
"A Derzsavna Szigurnoszt (Állambiztonság) azért szervezte be a metropolitákat, mert megválasztásuk tisztségükbe az életük végéig szól. Így biztosították az egyház feletti ellenőrzést", noha az egyház egyáltalán nem volt kritikus a hatalommal szemben - mondta az AFP-nek nyilatkozva Kalin Janakiev filozófus, a Társadalom és Vallás című folyóirat főszerkesztője, aki szerint elképzelhető, hogy további metropolitákról derül ki ügynökmúltjuk. Emil Velinov, a vallásügyi kormányhivatal vezetője kijelentette: "Ha az érintett metropoliták megbánják tettüket, a hívők meg fognak bocsátani nekik."
A 15 metropolita alkotta egyházvezetés, a Szent Szinódus a tervek szerint a jövő héten foglal állást az ügyben. A Szent Szinódus megpróbálta megakadályozni, hogy a bizottság megnyissa az egyházi vezetők kommunista rendszerbeli tevékenységéről szóló aktákat, mert attól tartott, hogy a vizsgálat eredménye megosztja majd az egyházat. Ezzel párhuzamosan a főpapok megbeszéléseket kezdtek a Makszimot követő pátriárka megválasztásáról.
"Új egyházszakadás fenyeget" - írta a Trud című napilap, utalva arra, hogy a kilencvenes években mély szakadék keletkezett a papság soraiban. Akkor ugyanis a reformerek követelték a pátriárka lemondását, mert gyanúsnak ítélték azokat a körülményeket, amelyek között megválasztották őt még a kommunizmus idején. Végül Makszimot 2001-ben elismerték mint az egyetlen legitim egyházi vezetőt.
A vallásosságnak a rendszerváltozással együtt járó reneszánsza dacára a hívek legnagyobb része nem gyakorolja hitét. Egy friss felmérés szerint az emberek 70 százaléka mondja magát hívőnek, de csak 10 százaléka jár templomba. A főpapság tekintélyét megtépázta, hogy egyes tagjai szemmel láthatóan fényűző körülmények között élnek, és az, hogy az állam nem ellenőrzi az egyház pénzügyeit.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Átírta a tévétörténelmet Larry Hagman és a Dallas sorozat 12:20
- Nem a folyó megfelelő részén haladt, ez okozta a Princess Alice katasztrófáját 10:35
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
