A csehek fele a Benes-dekrétumok mellett

A CTK a CVVM intézet novemberi szondázását ismertetve ugyanakkor rámutatott, hogy csökken azoknak a száma Csehországban, akik az egykori csehszlovák elnök, Eduard Benes sokat vitatott német és magyar lakosságot sújtó rendeleteinek hatályba tartását még mindig kívánatosnak tartják.

A cseh közvélemény kétharmada 2005-ig a dekrétumok mellett foglalt állást, részarányuk 2006-2007-re 50 százalékra esett, majd 2009-ben ismét emelkedő tendenciát regisztráltak, amikor a csehek 65 százaléka állt ki a Benes-dekrétumok érvényben tartása mellett.

A mostani felmérés szerint a megkérdezettek 49 százaléka állt ki a Benes-dekrétumok mellett, 17 százalékuk ellene, egyharmaduk pedig nem formált véleményt.

A II. világháború utáni csehszlovák nemzetállam megteremtése érdekében a Benes-dekrétumok a kollektív bűnösség elve alapján jogfosztottá tették a német és a magyar kisebbséget, jelentős részüket ki is telepítették. A dekrétumokat az egykori Csehszlovákia mindkét utódállama, Csehország és Szlovákia is jogrendje részének tekinti.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2021

• A popzene és a politika az 1980-as és 1990-es években
• Holländer Margit lágerélményei
• Göring, az élvhajhász náci
• A középkori élet hét legkülönösebb veszélye
  
• A két Karátsonyi-kastély Beodrán
• A magyar könnyűzene az 1980-as években
• Az indián fogságnaplók üzenete
• Szendrey Júlia világai
• Vacsoraversenyek az 1930-as évek Budapestjén