Szudétanémetek tömegsírjára bukkantak Csehországban

"Az esetet emberölés gyanújával tavaly szeptember óta egy feljelentés alapján vizsgálják a cseh hatóságok" - mondta el Michal Laska nyomozó.

A háború után, az akkor Sicendorfnak nevezett kisvárosban lezajlott eseményeket Herma Kennel német írónő örökítette meg a BergersDorf című könyvében, saját állítása szerint tanúvallomások és kutatások alapján, élethűen. A könyv néhány éve cseh fordításban is megjelent, s annak elolvasása után döntött úgy tavaly nyáron Miroslav Mares publicista, hogy feljelentést tesz a rendőrségen.

A feltárás hétfőn kezdődött. "Mintegy négyszer-négy méteres területen csont- és ruhamaradványokat találtunk" - fejtette ki Laska. Szerinte egyelőre nem lehet megmondani, hogy hány ember maradványai fekszenek a sírban, illetve azok milyen sérüléseket szenvedtek.

A rendőrség és a régészek a tervek szerint péntekig dolgoznak majd a tömegsír feltárásán, majd a leleteket átadják a brünni antropológiai intézet szakértőinek. "Természetesen azon leszünk, hogy azonosíthassuk az áldozatokat. Ezt a DNS-vizsgálat tenné lehetővé, s az eredményt összehasonlítanák a Németországban élő hozzátartozók DNS-ével. A városban és környékén élő szudétanémeteket a Benes-dekrétumok alapján ugyanis szintén kitelepítették a korabeli Csehszlovákiából. Számos írásos dokumentum és fénykép is a birtokunkba került" - közölte a nyomozó.

Herma Kennel könyvében azt írja, hogy a gyilkosságokra 1945. május 12-19. között került sor. Egyik este a helyi kocsmában a háború befejezését ünnepelték, s az italozók közül került ki az a néhány személy, akik a gyilkosságot elkövették. Az illetők - ásókkal, csákányokkal, lapátokkal felszerelkezve - először a helyi tűzoltóság épületéhez mentek, ahol bezárva tartották a kitelepítésre váró helyi és környékbeli szudétanémeteket. A németek egy csoportját - állítólag mintegy 15 személyt - a település szélére vezették, ahol sírásásra kényszerítették őket. Amikor elkészültek, a németeket agyonverték, illetve lelőtték őket, majd a gödörbe temették az áldozatokat.

A vizsgálatok jelenlegi állása szerint a gyilkosság indítékai nem ismeretesek, homályosak. A legvalószínűbbnek a különféle korábbi ügyekért való leszámolást tartják. Konkrét bizonyítékok azonban nincsenek. De az sem kizárt, hogy valamilyen korabeli események tanúit tüntették el.

Laska szerint az eseményeknek már csak egy valószínű szemtanúja van, de az idős férfi azt állítja, nem emlékszik semmire. Dobronín mai lakosai kortól függetlenül nem szívesen beszélnek a múlt ezen szakaszáról. A település krónikájában, illetve levéltárában a tragédiának nincs nyoma. Az eseményről írásbeli információkat csak a kitelepített szudétanémetek szolgáltattak a hatóságoknak.

A II. világháború után a szudétanémeteket és a magyarokat háborús bűnösöknek nyilvánították Csehszlovákiában, megfosztották őket állampolgárságuktól, elvették vagyonukat. Mintegy 2,5 millió németet telepítettek ki az országból. A szlovákiai magyarokat belső széttelepítésekkel, kényszermunkával, úgynevezett reszlovakizációval és a magyar-szlovák lakosságcsere kikényszerítésével próbálták megtörni.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

14. Az emberi jogok és a jogegyenlőség elve, az állampolgári jogok, kötelességek
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A parasztfelkelés alkonyán született a nemesség bibliája
• Sztálin adott utoljára a székelyeknek autonómiát
• 225 éve született az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata
• Zsidók, magyarok, cigányok, holokauszt