Nyomtatásban Andric első kézirata

A periodika 28. száma minden eddiginél gazdagabb tartalommal jelent meg: emlékezéseket, tanulmányokat közöl a kitűnő íróról abból az alkalomból, hogy 50 évvel ezelőtt, 1961-ben kapta meg a Nobel-díjat. Az Ivo Andric Alapítvány nevében Predrag Palavestra akadémikus az ünnepi kiadvány nyilvános bemutatóján elmondta, hogy különös figyelmet érdemel az első Andric-kézirat 1911-ből. A levél barátjának, Milos Vidakovic költőnek szól, most közlik először, az írást pedig bőséges magyarázattal kellett kiegészíteni - jegyezte meg az akadémikus.

Andric többek között azt írta barátjának:"Dolgozom valami csekélységen". Ez arra utalhat, hogy az U sumrak (Sötétedés előtt) és a Blaga i dobra mesecina (Enyhe, jótékony holdfény) című versekről van szó, amelyek még azon az őszön (1911) megjelentek a Bosanska vila (Bosnyák tündér) című folyóiratban.

Olvasható Andric és a Matica Hrvatska (Horvát anyácska) kiadó levélváltása novelláinak kiadásáról 1946-ból és 1947-ből, ezekből kiderül, hogy az író milyen dühös volt és mennyire elkeseredett amiatt, hogy az eredeti nyelvezetét 190 helyen megmásították, vagyis a bosnyák nyelvjárásban írt szövegeit teljesen átírták horvátra, ezzel értelmetlenné váltak a bosnyák kifejezések. A zágrábi kiadó a levélváltás után visszavonta a kinyomtatott novellásköteteket, majd ismét megjelentette az eredeti Andric-kézirat alapján.

Az évkönyvben először olvasható Andric 1940-es berlini naplója, amelyet Zanet Djukic-Perisic rendezett sajtó alá. Az író ebben az időszakban a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete volt Berlinben. Andric előtte többhelyütt teljesített diplomáciai szolgálatot, de Berlin volt karrierjének csúcsa. A náci Németország 1941-ben a Jugoszlávia elleni invázió kezdetekor Andricot és a többi délszláv diplomatát is kiutasította az országból.

Biljana Djordjevic-Mironja irodalomtörténész pedig tanulmányban rekonstruálta az irodalmi Nobel-díj odaítélése körüli eseményeket. Ebből az írásból kiderül, hogy a jugoszláv állam nemzeti bizottsága Ivo Andric mellett Miroslav Krleza horvát írót, drámaírót is jelölte a kitüntetésre - idézett az évkönyvből a Tanjug szerb hírügynökség.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban