A NASA merész tervekkel folytatta volna az Apollo-programot

„Megvan annak az oka, hogy soha nem mentünk vissza a Holdra” – áll az Apollo 18 című filmet beharangozó plakáton. Az alkotás büszkén állítja, hogy több olyan, évtizedek óta nem látott filmrészleteket mutat be, amelyek az asztronauták titkos misszióiba engednek betekintést két évvel az utolsó (1972) kilövés után. A valóságban azonban a NASA szorgosan dolgozott az Apollo 18-on, amelyet a 19 és a 20 követett volna, de erre a financiális kötöttség és a közvélemény érdeklődésének lanyhulása miatt végül nem került sor.

„Az egész világ figyelte az Apollo 11-et” – mondta el David R. Williams, a greenbelti (Maryland) NASA Goddard Space Flight Center kurátora. „Mikor elérkezett a 16-17-es számú küldetés, azokkal már nem lehetett annyira felcsigázni a közvéleményt” – tette hozzá.

A kormány már jóval az Apollo 11 sikere előtt visszavett a szárnyaló ambíciókból, pedig a stratégák már a Hold-bázisra történő érkezés kivitelezésén törték a fejüket, de azt sem tartották elképzelhetetlennek, hogy embert küldjenek a Marsra.

„Sokkal hosszabb és bonyolultabb programok is lehettek volna” – nyilatkozta David S. F. Portree, az arizonai Regional Planetary Information Facility for the U.S. Geological Survey's Astrogeology Science Center vezetője, a Beyond Apollo elnevezésű blog szerkesztője.

Az Apollo-program eredetileg tíz holdraszállással számolt, s a NASA már azt is tudta, hogy az űrhajók pontosan hova fognak érkezni. A tervek szerint még több kőzetmintát hoztak volna a földre, s így még több kísérletet végezhettek volna a tudósok a holdbéli tájról – mindez a sugárzás és a porszint mérésével együtt a jövőbeni bázis kiépítésének megtervezését segítette.

Ehelyett az Apollo-program a hetvenes évek elején abbamaradt, s annak továbbfejlesztésével jött létre az első amerikai űrállomás, a Skylab, amely az addig pályára állított legnagyobb űreszköz volt. Az utolsó hivatalos misszió az 1975-ös Apollo–Szojuz-program volt, a hidegháborús ellenfelek, az Egyesült Államok és a Szovjetunió szimbolikus, történelmi jelentőségű űrkutatási együttműködése.

Szintén zátonyra futott a Marsra kilőtt ember terve is, amely a súlytalanság egészségügyi hatásait lett volna hivatott vizsgálni. A pénzcsapok elzárása sem segítette kifejezetten a nagyratörő tervek megvalósítását, az Egyesült Államok kormánya már az Apollo 1-nél kiütött tűz után úgy döntött, meg kell „büntetni” a NASA-t, ezért húzott egyet a nadrágszíjon. A vietnámi háború is sok pénzt vont el az űrkutatásra fordított büdzséből, az 1968-ban hivatalba lépő Nixon-adminisztráció pedig már egy saját programmal készült előrukkolni.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­tél
Múlt-kor magazin 2020

• Zsófia főhercegné és Sisi
• Mátyás király anyja és feleségei
• Özvegysorsok a XVIII. században
• Elizabeth Taylor 40. születésnapja Budapesten
• Hét híres diktátor gyermekei
• A brit királyi család rettegett anyósai
• A Roosevelt-ház asszonyai
• Az utolsó cárnék
• A trompe l’oeil, a megtévesztés művészete