2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Az Újvilág első írástudói

2002. december 9. 16:13

Egy pecsétnyomó töredéken megtalálták egy király és uralkodási időpontjának jeleit, s ez arra utal, hogy - a majákhoz hasonlóan - az olmékok írása is a királyi hatalomhoz és a kalendáriumhoz kapcsolódott. Más kutatók arra mutatnak rá, hogy a maradványok túlságosan sporadikusak ahhoz, hogy a közép-amerikai írásfejlődés régi problémáját egy csapásra megoldják vagy legalábbis az olmék hatást egyértelműen bizonyítsák.

a szó elszállt
Mary E. D. Pohl, a floridai állami egyetem antropológusa és két másik kollégájának a Science december 6-ai számában megjelent cikke nyomán egy régóta tartó vita újulhat ki a közép-amerikai írás eredetéről. A közép-amerikai írás eredetén túl valójában magának az írásnak a mibenlétéről van szó: honnantól számítanak a képek szimbólumnak, a szimbólumok fogalmaknak, a fogalmak hangoknak; illetve valójában ezen átmenet mely fokát is nevezhetjük írásnak?

A Science cikke azt fejtegeti, hogy a közép-amerikai írás a maják előtti Mexikóból, a Kr.e. 650 körüli időkből származik, vagyis legalább 350 évvel korábbi, mint a legrégebbinek hitt írásrendszer. A floridai kutatók a mexikói-öbölnél található mocsaras területen, San Andres mellett (Tabasco) egy szemétdombon bukkantak rá az olmék kultúrához tartozó maradványokra.

Az olmékok a mezoamerikai nagy civilizációk, a maják, a toltékok és az aztékok elődjének tekinthetők. Az olmékok Mexikó keleti részét és részben Közép-Amerikát tartották ellenőrzésük alatt Kr.e. 1300 és 400 között. Kultúrájuk legismertebb emléke az a körülbelül két tucat hatalmas faragott fej, melyek közvetlenül San Andres mellett, La Ventaban találhatók. A mostani leletek tanúsága szerint az olmékok a Közép-Amerika civilizációi közül elsőként formalizálták az írásrendszert és a 260-napos kalendáriumot.

Nagyjából 200 körül, amikor egy képzeletbeli maja írnok lerajzolta egy jaguár logográfját, senki sem lehetett bizonyos, hogy nem a pumára gondolt, így hamar rájött, hogy a szóírás nem olyan jó. (A logogramma vagy logográf szót jelölő írásjegyet jelent.) Emiatt keresett egy fonetikai jelölést is a logográfia (szóírás) mellé, hogy olvasója is pontosan tudja, hogy a jaguárra gondolt. Ez volt az a pillanat, amikor az írnok feltalálta a maja írást.

"Azt nem állítom, hogy fonetikát találtunk, de az biztos, hogy ezek olyan logogrammák, melyeket a maják átvettek. Egy olyan rendszer nyomaira bukkantunk, amely az olmékektől ered." – állítja tanulmányában Mary E. D. Pohl, a floridai állami egyetem antropológusa.

Kritikus hangok arra hívják fel a figyelmet, hogy az ókori írások – akár mezoamerikaiak, akár nem – legnagyobb problémája valójában nem az, hogy írásról van-e szó, hanem hogy vajon képesek vagyunk-e megfejteni a szimbólumrendszert. Hiába ugyanis a sok szövegmaradvány, ha nem ismerjük a kulcsot, a nyelvet. "Szükség van a fonetikus komponensre, amitől nyelvfüggővé válik az írás" - mondja Michael D. Coe, a Yale Egyetem antropológia professzora, a maja nyelv szakértője. "Ha nem beszéled a maját, olvasni sem tudod."

Például az etruszkot csupán amiatt ejthetjük ki, mert görög ábécével írták, ám ettől még elképzelésünk sincs arról, hogy mit jelentenek az etruszk szavak. Közép-Amerikában eléggé sok maja szöveg és a nyelvről, a kultúráról szóló kortársi leírás maradt fenn a spanyol hódítás időszakából. Sőt, számos modern nyelv is hasonlít a majához: 5,8 millió ember beszéli a maja nyelv valamilyen fokú leszármazottját. Még így is az 1950-es évekig tartott, míg a maja fonetikát megfejtették.

A világon az egyik legbonyolultabb írásrendszer a maja. Ez "logoszillabikus" jellegéből adódik, vagyis hogy logográfokat és fonetikai jelüléseket elegyít: az egyiptomi hieroglifához hasonlóan a szóírást a kiejtésre is utaló jelölőkkel díszíti fel. Korai változataiban kevesebb a fonetikai jelölés, ezért azok nehezebben is értelmezhetők. A legkorábbiak pedig lényegében már nem is nevezhetők majának, inkább afféle közlekedési táblához hasonló jelölés rendszerre emlékezetnek, melyben a jelölők jelentése az anyanyelvtől függetlenül is azonosítható. Ám ezt már nem is nevezzük írásnak, legfeljebb szimbólumrendszernek.

Éppen amiatt, mert nem tudni, milyen nyelven beszéltek az olmékok, még ha volt is írásuk, nem sok esélyünk van, hogy el tudjuk olvasni.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár