Az Újvilág első írástudói
2002. december 9. 16:13
Egy pecsétnyomó töredéken megtalálták egy király és uralkodási időpontjának jeleit, s ez arra utal, hogy - a majákhoz hasonlóan - az olmékok írása is a királyi hatalomhoz és a kalendáriumhoz kapcsolódott. Más kutatók arra mutatnak rá, hogy a maradványok túlságosan sporadikusak ahhoz, hogy a közép-amerikai írásfejlődés régi problémáját egy csapásra megoldják vagy legalábbis az olmék hatást egyértelműen bizonyítsák.
![]() |
a szó elszállt |
A Science cikke azt fejtegeti, hogy a közép-amerikai írás a maják előtti Mexikóból, a Kr.e. 650 körüli időkből származik, vagyis legalább 350 évvel korábbi, mint a legrégebbinek hitt írásrendszer. A floridai kutatók a mexikói-öbölnél található mocsaras területen, San Andres mellett (Tabasco) egy szemétdombon bukkantak rá az olmék kultúrához tartozó maradványokra.
Az olmékok a mezoamerikai nagy civilizációk, a maják, a toltékok és az aztékok elődjének tekinthetők. Az olmékok Mexikó keleti részét és részben Közép-Amerikát tartották ellenőrzésük alatt Kr.e. 1300 és 400 között. Kultúrájuk legismertebb emléke az a körülbelül két tucat hatalmas faragott fej, melyek közvetlenül San Andres mellett, La Ventaban találhatók. A mostani leletek tanúsága szerint az olmékok a Közép-Amerika civilizációi közül elsőként formalizálták az írásrendszert és a 260-napos kalendáriumot.
Nagyjából 200 körül, amikor egy képzeletbeli maja írnok lerajzolta egy jaguár logográfját, senki sem lehetett bizonyos, hogy nem a pumára gondolt, így hamar rájött, hogy a szóírás nem olyan jó. (A logogramma vagy logográf szót jelölő írásjegyet jelent.) Emiatt keresett egy fonetikai jelölést is a logográfia (szóírás) mellé, hogy olvasója is pontosan tudja, hogy a jaguárra gondolt. Ez volt az a pillanat, amikor az írnok feltalálta a maja írást.
"Azt nem állítom, hogy fonetikát találtunk, de az biztos, hogy ezek olyan logogrammák, melyeket a maják átvettek. Egy olyan rendszer nyomaira bukkantunk, amely az olmékektől ered." – állítja tanulmányában Mary E. D. Pohl, a floridai állami egyetem antropológusa.
Kritikus hangok arra hívják fel a figyelmet, hogy az ókori írások – akár mezoamerikaiak, akár nem – legnagyobb problémája valójában nem az, hogy írásról van-e szó, hanem hogy vajon képesek vagyunk-e megfejteni a szimbólumrendszert. Hiába ugyanis a sok szövegmaradvány, ha nem ismerjük a kulcsot, a nyelvet. "Szükség van a fonetikus komponensre, amitől nyelvfüggővé válik az írás" - mondja Michael D. Coe, a Yale Egyetem antropológia professzora, a maja nyelv szakértője. "Ha nem beszéled a maját, olvasni sem tudod."
Például az etruszkot csupán amiatt ejthetjük ki, mert görög ábécével írták, ám ettől még elképzelésünk sincs arról, hogy mit jelentenek az etruszk szavak. Közép-Amerikában eléggé sok maja szöveg és a nyelvről, a kultúráról szóló kortársi leírás maradt fenn a spanyol hódítás időszakából. Sőt, számos modern nyelv is hasonlít a majához: 5,8 millió ember beszéli a maja nyelv valamilyen fokú leszármazottját. Még így is az 1950-es évekig tartott, míg a maja fonetikát megfejtették.
A világon az egyik legbonyolultabb írásrendszer a maja. Ez "logoszillabikus" jellegéből adódik, vagyis hogy logográfokat és fonetikai jelüléseket elegyít: az egyiptomi hieroglifához hasonlóan a szóírást a kiejtésre is utaló jelölőkkel díszíti fel. Korai változataiban kevesebb a fonetikai jelölés, ezért azok nehezebben is értelmezhetők. A legkorábbiak pedig lényegében már nem is nevezhetők majának, inkább afféle közlekedési táblához hasonló jelölés rendszerre emlékezetnek, melyben a jelölők jelentése az anyanyelvtől függetlenül is azonosítható. Ám ezt már nem is nevezzük írásnak, legfeljebb szimbólumrendszernek.
Éppen amiatt, mert nem tudni, milyen nyelven beszéltek az olmékok, még ha volt is írásuk, nem sok esélyünk van, hogy el tudjuk olvasni.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Balkéz-szabály szerint közlekedett eredetileg a millenniumi földalatti
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Nagy múltú hagyományt folytatott az 1957-ben megnyílt Divatcsarnok
- Horoszkópja miatt félt a nősüléstől a babonás Rudolf király 16:19
- Végigkísérték a Városliget történetét a gondosan kivitelezett faátültetések 15:52
- A „zöld kalapos férfit” kellett keresniük az amerikai kongresszus tagjainak, ha inni akartak a szesztilalom idején 15:29
- Székvita, egy halálosan hosszú beszéd és a vasárnap kérdése: az amerikai elnöki beiktatások hagyományai 14:39
- Kannibalizmusukért bosszúból lemészárolt azték nők és gyermekek csontjaira bukkantak Mexikóban 13:55
- 10 tény a kártyázás múltjáról 13:27
- A világ legdrágább festményének egykorú másolatát találta meg a rendőrség Olaszországban 12:52
- Utolsó, saját halálközeli élményéről szóló filmjét már nem tudta leforgatni Federico Fellini 11:54