Nemzeti kincs lett Kolumbusz keresztje Kubában

A felfedező útjai során összesen 29 keresztet állított fel Amerikában, az utolsó ismert darabot Kuba legrégebbi települése, Baracoa alapítása 500. évfordulója alkalmából nyilvánították nemzeti kinccsé. A fa keresztet - amelynek neve spanyolul Cruz de la Parra, mert szőlőfából készült - gondosan őrzi a város.

A Granma című hivatalos lap szerint a kereszt uralta azt a misét, amelyet a fél évezredes Baracoa tiszteletére tartottak, és amelyen felolvasták XVI. Benedek pápa üzenetét is. A katolikus egyház feje a sziget első településének lakóit köszöntötte.

Kolumbusz Kristóf 1492. november 27-én érkezett meg két hajójával, a Ninával és a Santa Maríával Kuba keleti partjaira, a keresztet december 1-jén tűzte le ott, ahol később létrejött Baracoa. A várost 1511. augusztus 5-én alapította Diego Velázquez kormányzó, aki embereivel rábukkant a keresztre.

A kincs eredetiségét több vizsgálat, egyebek közt radiokarbonos kormeghatározás is megerősítette, és egy belga kutatóintézet is alátámasztotta. A fa, amelyből a keresztet faragták, a szigetországból származik, vagyis Kolumbusz nem az óhazából vitte magával a feszületeket, hanem Amerikában tákolták össze őket.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Szovjetunió

• Miért kerülnek ismét használatba a hidegháborús bunkerek Norvégiában?
• A korabeli sajtó szerint Spanyolországba menekült Sztálin legkegyetlenebb bizalmasa
• Rejtélyek övezik a világbajnok orosz sakkozó halálát 
• Reagan csillagháborús terve gazdaságilag térdre kényszerítette a Szovjetuniót
• A Horthy-korszakban és a kommunista diktatúra alatt is megtalálta a számításait Szekfű Gyula
• Közel száz év után kerültek haza a 48-as lobogók 
• Szuszlov, a szovjet „másodtitkár”
• A Föld legmélyebb kútja - a mélyfúrás története
• Elfeledett sorsok: spanyol matrózok a szovjet gulágon (folytatás)