Az égieknek ajánhatták fel aranykarkötőiket a dákok

A kétezer éves leletek mindegyike egy kilogramm tömegű, amire a kutatásban résztvevő Paul Craddock csak annyit tudott mondani: „meglepő”, majd hozzátette: „Igen, rendkívül sok aranyuk volt”. A dákok ugyan nem hagytak hátra írásos forrásokat, de úgy látszik, bővelkedtek nemesfémben, amely a környező hegyek és folyók áldása volt.

A nemesfém tolvajok kéttucat karkötőt vittek el tíz évvel ezelőtt a Sarmizegetusa Regia (Várhely) régészeti lelőhelyről, de a hatóságoknak ennek a felét már sikerült visszaszerezniük. (ezek ma a bukaresti Romániai Nemzeti Történeti Múzeumban tekinthetők meg.) A kemény megtorlástól tartva a tolvajok akkor azt mondták: egy már elhunyt társuk régi görög pénzérmékből készítette a tárgyakat, így számos szakértőben felmerült a kétely a karkötők eredetiségével kapcsolatban.

Egy új tanulmány azonban arra a következtetésre jutott, hogy a görög pénzeket sokkal tisztább aranyból öntötték, mint a sarmizegetusai ékszereket, ráadásul a karkötők legalább kétezer évesek – erre a rajtuk látható sötét foltok is utalnak. A karperecek mellett i.e. 100-70 között készített pénzérméket is találtak, amely a szakemberek szerint nem feltétlenül jelenti azt, hogy az ékszerek akkor kerültek volna forgalomba, csupán az eltemetés idejét jelzi.

Sarmizegetusa Regia a dák királyság aranykorának utolsó néhány évszázadában, i.e. 500 és i.sz. 100 között a birodalom politikai és vallási központjának számított. A dákok laza törzsi szervezetben éltek, főként mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkoztak, de voltak közöttük vasöntők, kereskedők és kézművesek is. Írásos feljegyzések híján csak római forrásokra hagyatkozhatunk, de azok „nem feltétlenül megfelelőek” – mondta el Ernest Latham, a virginiai Külügyi Intézet Románia-szakértője.

Mivel a karkötőkön nem látszanak viselésre utaló jelek, a kutatásban résztvevő A. Constantinescu szerint az ékszereket a dákok egyetlen istenüknek, Zalmoxisnak ajánlhatták fel. „Talán volt valamiféle isteni büntetés, ha megpróbálták ellopni az aranyakat” – így a kutató. „Az arany az istenhez tartozott” – tette hozzá. A vallási dimenziót „jó találgatásnak” nevezte Otis Crandell, a Babes-Bolyai Egyetem oktatója, aki szerint azonban mindezt „kontextusba kell helyezni”, meg kell keresni a hiányzó darabokat.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

zsidóság

• Az életmentő svájci konzul: Carl Lutz 
• Rendkívüli lelet: mikvét találtak Ostia Anticában
• Herzl Tivadar a modern cionizmus megalapítója
• Esztergom kevésbé ismert arcát fedezhetjük fel Aguera Zoltán könyvének segítségével
• A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
• Túlzsúfolt lakások, éhezés és vég nélküli razziák – a budapesti gettó borzalmai
• Mások életéért adta sajátját Salkaházi Sára
• A buják betegségének tartották és üldözték a leprásokat a középkorban 
• Hány aranyvonatot indítottak a németek 1945-ben Magyarországról?