Feltárták Párizs első középkori városfalát

A földből és fából készült sánchoz árok és töltés is tartozott, de utóbbit és a fapalánkot a sánc elhagyásakor lerombolták. A párizsi épületek alatt húzódó árok azonban megmaradt, a régészek pedig most újra felfedezték. A V-alakú, 12 méter széles és 3 méter mély árok körülbelül 20 méter hosszan látható, s mivel körülötte nem maradt meg semmilyen rom, a legrosszabban dokumentált építmények közé tartozik, ennél fogva sokszor nevezték „Karoling-falnak”, vagy pusztán „egy 11. századi falnak”.

Ez egyébként Párizs történetének második városfala, amely a 4. századi, az Ile de la Cité köré húzott falat követte, s időben II. Fülöp Ágost 1200 körül épített falát előzte meg. A 10. századtól kezdődően, főleg a viking betörések és Párizs 885-886-as ostroma után a Szajna jobb partján komoly gazdasági fejlődés és városfejlesztési beruházások vették kezdetét, ezért a terület védelme elengedhetetlen volt.

A lerombolását követően a sáncra a feledés homálya borult, bár a 18. században a történészek megpróbálták azonosítani a védelmi vonal alaprajzát. A kutatók ma úgy gondolják, hogy a fal a Saint-Gervais templom keleti oldalát, a Saint-Merri templomot és a ma már nem létező Sainte-Opportune templom északi oldalát vette körül, végigment a rue de la Ferronnerie mellett és egészen a Saint-Germain-l'Auxerrois templomig tartott – bár az utolsó szakasz meglétét egyesek erősen vitatják, mondván, az erősítés Châtelet-nél véget ért.

A védelmi vonal kora és annak politikai vonatkozása ma még ismeretlen. Ama hipotézis, miszerint a vikingek 885-886 fordulóján megostromolták a sáncot, nem állja meg a helyét. Lehet, hogy Odó, Párizs grófja (király 888 és 893 között) építette, vagy testvére, Róbert (922-923) rendelte el a fal felhúzását, de az is elképzelhető, hogy a sánc a 10. század végén élt Capet Hugó nevéhez fűződik.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”