Törvény védheti a történelmi emlékhelyeket

Az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottság vezetője figyelmeztetett: nem várhatjuk el, hogy például Oroszország megfelelő módon gondozza a Donnál elesett magyar katonák sírjait, ha Magyarország sem tesz eleget kötelezettségének. L. Simon László szerint a rendszerváltás idején a még itt állomásozó szovjet katonák elleni felháborodás a katonai sírokra is átterjedt, azok rendezésének mulasztása pedig a húsz év politikai vezetésének hibájának róható fel. A bizottsági elnök a kormány kompetenciájába utalta a kérdés rendezését, ugyanakkor leszögezte, hogy ehhez még biztosítani kell a megfelelő forrást is.

A történelmi emlékhelyek ápolása és gondozása, emlékeink megőrzése közfeladat – mondta el Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, fővédnök. Kötelességünk felkutatni azokat a helyszíneket, amelyek méltóak a történelmi, illetve nemzeti emlékhellyé nyilvánításra – folytatta a kormánypárti politikus, aki fontosnak nevezte, hogy méltó helyet kapjon a kegyeleti megemlékezés a nemzet életében. Tekintsünk úgy az emlékhelyekre, mint az összetartozás jelképeire, őrizzük meg őket a jövő számára – mondta. Mindez összhangban áll a kormány azon törekvésével, hogy ismerjük meg és vállaljuk büszkén a történelmünket. Ilyen irányú törekvés lehet a diákok határon túli tanulmányi kirándulása és a magyar-magyar kapcsolatok erősítése is – fejtette ki a miniszterelnök-helyettes.

Semjén Zsolt szerint egy nemzet számára csak akkor van a megmaradásnak esélye, ha minden egyes tagjának a szívében benne él az egész magyar történelem és kultúra. Ez csak akkor lehetséges, ha vannak olyan helyek, szimbólumok, amelyek a nemzeti sorsfordító, kulturális eseményeire emlékeztetnek bennünket – érvelt. Minden nemzet történelmében vannak olyan korszakok, amikor a legfőbb értékek, mintha veszni látszanának, amikor az emberek úgy érzik, nincs biztos pont, kapaszkodó – fogalmazott Semjén Zsolt, rámutatva arra, hogy az emlékhelyek és a történelmi múlt megbecsülése ilyen kapaszkodót, egyfajta erkölcsi iránytűt jelenthetnek.

Katona Tamás történész, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tagja röviden felvázolta a bizottság eddigi ténykedését. A 2005. évi LXXXIX tv. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi tv. Módosításáról a Kegyeleti Bizottság hatáskörébe utalta a nemzeti emlékhelyekké és történeti emlékhelyekké nyilvánítás javaslattételét az Országgyűlés felé. A Bizottság évekkel ezelőtt elkészítette az emlékhely törvény tervezetét, ám az akkori kormányzat ezt nem tárgyalta. A javaslattételben szereplő harminc történelmi emlékhelyből nyolc válik nemzeti emlékhellyé, amelyhez kilencedikként a Hősök tere csatlakozik – árulta el Katona Tamás. A feladattal 2008-ban elkészültek, ezt jogi formába öntötték, majd megkezdődött a tárcaközi egyeztetés, de csak államtitkári szintig jutottak el vele.

Katona Tamás kifejtette: ma nemzetközi egyezmények védik a Magyarországon elesett külföldi katonákat, ezért jó lenne, ha ugyanez a védelem hazánk hősi halált halt katonáira is kiterjedne. A nemzeti és történelmi emlékhelyeket azonban nem elég nyilvántartani, fenn is kell tartani – figyelmeztetett az előadó.

A történész előadása végén felsorolta a Bizottság által lajstromba vett történelmi emlékhelyeket, amelyek a következők: Budapest I. kerülete a Királyi Palotától a Dóm térig; a József-kaszárnya; a Batthyány örökmécses; a Kossuth tér; a Magyar Nemzeti Múzeum; a Corvin köz; a debreceni Kálvin tér és a református nagytemplom, illetve kollégium; a diósgyőri vár; a drégelyi vár; az egri vár; az esztergomi vár; a gödöllői királyi kastély; a komáromi erőd; a kőszegi vár és várnegyed; Mohács; Mosonmagyaróvár; Visegrád; Vác; Szigetvár; Székesfehérvár; Sopron és a tűztorony; a sárospataki vár; Recsk; Pusztaszer; a pannonhalmi bencés főapátság; Pákozd; a nyírbátori református templom; és a muhi csatamező.

Fizikailag nem lehet az egész országot lefedő, a jeles halottaink temetési helyének számító Nemzeti Sírkert részévé tenni a határon túli sírokat, de valahogy meg kell azokat őrizni – mondta el Szakály Sándor történész, majd kitért arra az online kezdeményezésére, amely „virtuális sírkertként” a határon túli síroknak állít emléket. Egy hősi halott sírja soha fel nem számolható, s ezt a mindenkori kormánynak ki kell mondania – így Szakály Sándor. Szilvás Zoltán, a memorings.hu ügyvezetője elmondta, hogy az emlékezés nem egyenlő a gyásszal, ezt igyekeztek grafikailag is érvényre juttatni. A honlapra feltöltött emberek oldalainál az illető személyes adatai mellett egy multimédiás emléktár is látható, s lehetőség nyílik egy „virtuális koszorút” is elhelyezni az elhunyt tiszteletére.

Buchert Eszter, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságának igazgatóhelyettese a mohácsi emlékhely múltjáról szólva elárulta, hogy annak 1976-os megnyitása – amikor még évente 100 ezren látogattak el a baranyai településre – óta meredeken zuhan a hely látogatottsága, s évente mindössze 5-8 ezren zarándokolnak el az ország három részre szakadását előkészítő csata helyszínére.

A rendezetlen állapotokon az 1996-ban megalakult Duna-Dráva Nemzeti Park lett úrrá, az emlékhely pedig az igazgatóság vagyonkezelésébe került. Siklós önkormányzatával összefogva megalapították a Siklós-Mohács Turisztikai Tengelyt, majd egy pályázat során 475 millió forint támogatáshoz jutottak, amelyből Vadász György Kossuth- és Ybl-díjas építész tervei alapján egy gigantikus, 15 méter magas Szent-Koronát kívánnak építeni. Az alapkőletételre idén szeptember 15-én került sor, s várhatóan jövő év májusában nyílhat meg az első kiállítás. A hatvanas években felfedezett tömegsíroknak emléket állító százhúsz darab fa sírjel még mindig rossz állapotban van, tizenkettőt azonban már sikerült újrafaragni – vázolta fel Buchert Eszter.

Az ország legnagyobb tematikus parkjánál végbemenő morális és szellemi amortizáció veszélyére figyelmeztetett Tokovics Tamás. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark ügyvezető igazgatója elmondta: sokan azt sem tudják, mi található Ópusztaszeren, ezért a cél az, hogy az emlékpark visszakerüljön méltó helyére. Ehhez természetesen sok pénzre van szükség, de mint Tokovics Tamás elárulta, egyetlen fillér állami támogatást nem kapnak, pedig a skanzenben olyan ház is van, amely annyira életveszélyes, hogy hamarosan le kell bontani.

A Házsongárdi Alapítvány áldásos tevékenysége mellett intézményi és kormányzati támogatás is kell, hogy a Kárpát-medence történeti szempontból egyik legfontosabb sírkertjét meg lehessen védeni – mondta el Gránitz Miklós. Mint a fotóművész rámutatott: a kolozsvári temetőt a városban kibányászott, könnyen málló sírkő problémája mellett az emberi gondatlanság és a gyakori rongálások, illetve lopások is sújtják. A sokáig halogatott, de a pestisjárvány áldozataira gondolva végül 1585-ben megnyitott, több száz magyar történelmi és irodalmi személyiség földi maradványának helyet adó temető fenntartásához elengedhetetlen az anyaország erkölcsi és diplomáciai segítsége – jelentette ki Gránitz Miklós.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2011

• Ügynökök a Múlt-kor történelmi magazinban
• Hova tűnt III. Pál pápa jobb keze?
• A kommunizmus Való Világa
• Háború a konyha frontján
• Egy sosemvolt invázió képei
• Kémek a porfészekben
• Mesterkém vagy Háry János?
• Titkok kamrái
• Miért figyelte meg Ferenc Józsefet?