Aki kötelet akasztott Iván nyakába
2010. október 22. 16:21 Fekete István
Az 1956-os forradalom egyik legemlékezetesebb hódmezővásárhelyi pillanata Czuczi Győző mérleggyári munkás nevéhez fűződik, aki kötelet akasztott a város gyűlölt jelképének, az ún. Iván szobor nyakába, hogy egy tűzoltó lerántsa talapzatáról a szovjet megszállást szimbolizáló emlékművet.
Korábban
Az eseményre október 26-án, a hódmezővásárhelyi Hal téren, három nappal az egykoron az Ötvenhatosok terén álló Sztálin-szobor ledöntése után került sor. Mint azt Czuczi Győző a Múlt-kornak elmondta, a tömeggyűlés szervezett volt, a szobor ledöntése azonban teljesen spontán ment végbe. A főszereplő saját becslése szerint mintegy háromezer fős tömegen először értetlenkedéssel vegyes bizakodás uralkodott el, amikor az eseményre kiparancsolt tűzoltók nem kezdtek el oszlatni – ekkor érett meg a gondolat a szobornak a talapzatáról való ledöntésére.
A szónokok mögött, a mellvéd mellett álló egykori mérleggyári munkást két barátja, „izmos, sportoló” fiatalemberek emelték a fejük fölé, majd Czuczi Győző kötelet akasztott a gyűlölt szobor nyakába, a tűzoltók pedig lerántották az emlékművet. Arra a kérdésre, miért esett éppen rá a megtisztelő feladat, a forradalmár azt válaszolta: ő állt a legközelebb a szónokokhoz, „akárki lehetett volna”.
A szobordöntés krónikájához hozzátartozik, hogy a tűzoltóautót – a helyi anekdota szerint – maga a megyei első titkár rendelte ki, hogy az szakszerűen, sérülésmentesen távolítsa el talapzatáról Kamotsay István szobrát – így óvva meg az utókornak. (Az emlékmű ma a hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeumban tekinhető meg.) 'Ivánt' egy teherautó mögé kötötték, s a hódmezővásárhelyi Kossuth tér felé húzták, majd a tűzoltói laktanyára vitték. Czuczi Győző elmondása szerint ekkor már csak egy lelkes, 200-300 főből álló mag vonult az Andrássy úti Nemzeti Újság szerkesztősége elé, ahol elszavalták a Nemzeti Dalt és felolvasták követeléseiket, a hódmezővásárhelyi tizenkét pontot.
A kádári megtorlógépezet a szónokokat és a szobordöntésben résztvevőket is utolérte: a szónokokat hosszú évekre börtönbe zárták, Czuczi Győző két barátját pedig kíméletlenül megverték, egyikük lábát eltörték. A mérleggyári munkás szerint a budapesti események Hódmezővásárhelyen már „a levegőben lógtak”, a fővárosi eseményeket egy-két nap késéssel mindig követték a helyi események, október 23. után a Csongrád megyei városban például a nagyvállalatok is sorra megalakították a maguk húsz-harminc fős fegyveres alakulatait; Czuczi Győző is fegyvert rántott, majd társaival a vállalat pincehelyiségébe vonult. Itt együtt hallgatták a Szabad Európa Rádió adásait, s „naivan” még bíztak Európa nyugati államainak segítségében.
Czuczi Győző éjszakánként ruhástul feküdt az ágyban, s minden neszre összerezzent. A küszöbönálló megtorlás elöl Budapestre ment, ugyanis édesapját figyelmeztette egy jóakaratú ismerős, hogy hagyja el a várost, ezért a forradalmár felkapaszkodott a pesti vonatra és a fővárosba költözött. Két év után tért vissza először, először egy-egy napra vagy estére, s csak három év múlva telepedett le véglegesen. „Belső emigrációjában” hallott a forradalom egyetlen hódmezővásárhelyi áldozatáról, az 1956. december 10-én meggyilkolt Gócsi László esetéről – Czuczi Győző ezért sem gondolja, hogy november 4. valamilyen válaszfal lett volna a forradalom és szabadságharc eseménytörténetében.
Czuczi Győző három év elteltével egy mezőgazdasági gépgyárban helyezkedett el, ügyét elfelejtették, de meg kellett ígérnie, hogy „nem politizál, s akkor nem esik bántódása”.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
- A leves, amely megállított egy háborút
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
- A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
- Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Több legenda is elterjedt Ottlik Géza legismertebb művéről 09:50
- Mindvégig a trónra készítette fel gyermekét Zita királyné 09:05
- Huszonöt év telt el, mire elismerték Henri Dunant humanitárius munkásságát tegnap
- A rekordot hajszoló francia pilóták eltűnése ma is a repüléstörténet egyik legnagyobb rejtélye tegnap
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál tegnap
- A Liszt Ferenc Kamarazenekar izgalmas átiratokkal is készül a jövő évadra tegnap
- Május közepén kezdődik a Margitszigeti Szabadtéri Színház idei szezonja tegnap
- Híresebbé tette a halála, mint a politikája Teleki Lászlót tegnap