Egymillió indiai halála szárad Churchill lelkén
2010. szeptember 16. 09:41 The Daily Telegraph
Nagy-Britanniában háborús hősnek tartják, míg Indiában több mint egymillió ember haláláért okolják Winston Churchillt, akinek azt olvassák a fejére, hogy nem lépett közbe a japánok burmai okkupációja után megszakadt rizsszállítások következtében kialakult éhezés megakadályozása érdekében.
Korábban
Az éhezésről szóló most megjelent könyvében Madhusree Mukerjee azt állítja, hogy Churchill korábbi állításával szemben a brit miniszterelnök nem nyújtott megfelelő segítséget a bengáliaknak, akik közül 1943-ban 1-3 milliónyian haltak éhen. A Churchill titkos háborúja című könyvben az írónő leírja, miként tért ki a miniszterelnök az indiaiak kérése elől, s hogyan kerülték el a szubkontinenst az Ausztráliából érkező gabonát szállító hajók, amelyek az élelmiszertől túlcsorduló Mediterráneumba tartottak.
„Az vitán felül áll, hogy Churchill alkalmatlan volt. A segélykérés számtalanszor megtörtént, de a miniszterelnök és kollégái ezeket rendre figyelmen kívül hagyták” – mondta el a szerző. „Az Egyesült Államok és Ausztrália is felajánlotta segítségét, de a háborús hivatal nem akarta a hajókat a rendelkezésükre bocsátani. Amikor Washington gabonát küldött, azt nem követték a brit lépések” – tette hozzá Mukerjee.
A jól táplált brit tisztviselők és a lesoványodott indiaiak közötti kontraszt képe az indiai brit uralom történetének legsötétebb fejezetei közé tartozik. Mukarjee Churchillt rasszizmussal vádolja az intervenció elmaradásáért. A brit miniszterelnök kigúnyolta Gandhit, akit egy „félmeztelen szent embernek” nevezett, s egy ízben kijelentette: „Utálom az indiaiakat: állati népség, állatias vallással”. „Churchill rasszista eredetű gyűlölete a birodalom szeretetére vezethető vissza, amely a féltékeny férjnek a feleségéhez fűződő kapcsolatához volt hasonló: inkább hagyta lepusztulni, aztán elengedte” – mondta Mukarjee.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Ön ismeri a Vatikán himnuszát? 12:47
- Kincsek az iszapból: a Temze titkai 11:49
- Vonatrablással és fosztogatással töltötte az időt a Jesse-Younger banda 10:50
- Római kori tömegsírt fedeztek fel Bécsben 10:14
- Amikor a múltunk szuvenírré válik: a régészet feketepiaca 09:31
- Nő a trónon: Tauszert és Egyiptom utolsó próbálkozása az egységre 08:13
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap