Megújul a gödöllői kastély lovardája

„A fejlesztés célja a kastély kulturális komplexummá való kiteljesítése” - mondta el korábban a műemlékem.hu-nak a kastély igazgatója. Révész T. Mihály most hozzátette: miután a kormány döntött a beruházás 90 százalékban uniós forrásból finanszírozott folytatásáról, a tényleges munkálatokat július 1-jén kezdik majd meg (az előkészítés és tervezés már hónapok óta tart), s a lovarda átadására még ebben az évben, december 31-ig kerül majd sor.

Ezzel a kastély alkalmassá válik arra is, hogy protokollhelyszín legyen az Európai Unió magyar elnöksége idején. „Külön köszönetet érdemel a város és polgármestere, Gémesi György, hiszen ők biztosítják az egymilliárdos beruházáshoz a tíz százalékos önrészt” - tette hozzá Révész T. Mihály.

Magyarország legnagyobb barokk kastélyának lovardája 1746 és 1749 között épült. Erzsébet királyné kívánságára később átépítették, a padlószintet feltöltötték, az ablakszintet megemelték, s kerek manézst alakítottak ki benne, melynek négy pontjára tükröket helyeztek. A lovarda a királyné egyik kedvenc tartózkodási helye volt a kastélyban. Műlovarnők, cirkuszi lovasok tanították a királynét bizonyos mutatványokra, de nem csak lovas események zajlottak itt. Horthy Miklós kormányzó engedélyével különböző rendezvényeket, bálokat is tartottak e falak között. Később tábori kórházat, a II. világháborút követően szovjet laktanyát rendeztek be a lovardában. 1987-ben beszakadt az épület tetőszerkezete.

A projekt részeként 2011 első negyedévének végére új köntösbe öltözne a kastély barokk istállója is, ahol a jövőben főként a királyi lovas hagyományok tárgyi emlékeit mutatnák be. A nagyrekonstrukció II. ütemének számító lovarda- és istálló-felújítás összköltsége 1 milliárd forint, ebből 900 milliót uniós forrásból finanszíroznak, a fennmaradó hányadot a város költségvetéséből fedezik.

A királyi kastély 2013. december végéig zajló komplex felújításával kapcsolatban az igazgató megjegyezte: április végén átadják a megszépült 52 ezer négyzetméteres parkot, míg a kastély két szárnyának modernizálása júniusban és júliusban fejeződik be. A Magyarországon folyó legnagyobb örökségvédelmi fejlesztés összköltsége eredetileg 5,6 milliárd forint lett volna, ám az infláció miatt a végösszeg eléri majd a 6,2 milliárdot. Mivel az uniós támogatással együtt rendelkezésre álló 2,5 milliárd forintot a közeljövőben elköltik, további 3,7 milliárdra lesz szükség, amelyet újabb uniós pályázatokon akarnak megszerezni.

Fotópályázat a megújuló terekről – részletek a műemlékem.hu magazinjában

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?